„Mintha nem lenne holnap – mindenki vásárolni akar” – számol be decemberi tapasztalatairól Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója.
A dinamikus ingatlanfejlesztések nyomán a Balaton arculata is megváltozik: a korábban lesajnált Siófok-Szabadi-Sóstón például óriási apartman-együttesek épültek. Sőt, tavaly, a Balaton-parti települések között itt adták ki a legtöbb építési engedélyt, összesen 363-at.
Főleg befektetési céllal vásárolnak
Egy, a vízparton még épülő 148 lakásos társasház lakásainak 80-90 százalékát már értékesítették. Eközben – a kivitelezési költségek drágulása miatt – az árak jelentősen emelkedtek. Errefelé az átlagos négyzetméterárak már 1 millió forint környékén járnak. Katona Tamás tapasztalatai szerint a vásárlók zöme nem annyira saját használatra, mint inkább befektetési céllal vásárol.
Akad azonban egy-két olyan vevő, aki életvitel szerűen is ide költözik. Ezt könnyedén megteheti, mert távmunkában kellemesen lehet dolgozni, de autópályán Székesfehérvár vagy akár Budapest egy-másfél óra alatt elérhető. Ezek az otthonok már nem hasonlíthatók az egykori nyaralókhoz: liftes házakban összkomfortos lakások, intelligens – távolról, interneten vezérelhető – fűtő-hűtő rendszerekkel, magas energetikai követelményeket teljesítve készülnek, rendszerint tárolóval és önálló parkolóval.
A siófoki fejlesztések jól tükrözik a megváltozott pihenési és üzemeltetési szokásokat is. Senki nem akar kényelmetlenebb körülmények között pihenni, mint ahogy otthonában tenné, és nem akar sok előkészületet vagy külön feladatot, mint a fűnyírás és a karbantartás. Ahogy megérkezik, akár 5 percen belül át akarja adni magát a szabadságnak.
A Balaton partján 43 település fekszik, de adottságaik értelemszerűen nem egyeznek, így az ingatlanáraik is eltérőek. A Balaton-parti települések négyzetméterenkénti átlagára 150 ezer és 500 ezer között szór, kilengések persze lehetnek és vannak is: medencés, panorámás luxusingatlanok több százmillióért is forognak, de nem ez a jellemző.
Csopak, Lelle, Tihany, Füred számítanak a Balaton-part legfelkapottabb településeinek, ahol a négyzetméterenkénti átlagos 4-500 ezer forintos ingatlanárak a fővárosi árakat idézik. Sőt, Tihany Várhegyen van az ország egyik legdrágább utcája.
A NAV forgalmi adatai alapján készült friss OTP Lakóingatlan Értéktérkép 2017-ről 2018-ra a Fonyódi járásban összességében 40 százalékot meghaladó drágulást regisztrált, s közel hasonló ütemben nőttek a Marcali járás víz közeli árai is. Így az eddig kevésbé felkapott Keresztúron, Berényben, Szentgyörgyön, és a már eddig is közép árkategóriás Máriafürdőn is látványosan beindult a piac.
A Balaton-partot fűti az építési láz
A régebbi nyaralókat újítják fel, alakítják és bővítik, de emellett tavaly közel 1500 építési engedélyt adtak ki új létesítményekre csak a tóval határos településeken. Siófok után a legtöbbet, 180-at az egyre divatosabb (és drágább) Fonyódon, a már így is felkapott Lellén 140-et, valamint Almádiban és Keszthelyen százat-százat.
Katona Tamás szerint a megnövekedett igényekre az építőipar nem tud elég gyorsan reagálni és elegendő minőségi ingatlant építeni. A fejleszthető területek a Balaton-parton is gyorsan fogynak. Olyannyira, hogy nemrégiben egy 2000 négyzetméteres, vízparti telek egy hónap alatt kelt el 285 millió forintért – licitáltak rá a vevők. Kevés ugyanis a jól beépíthető vízparti telek. Ugyancsak mostanában találtak jó áron gazdára olyan nagy értékű panziók és kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó egységek, amelyek még alapos felújításra szorulnak, mielőtt megnyithatnák a kapuikat a nyaralók előtt. Évek óta eladásra váró ingatlanok keltek el az idén.
„Mindenre megjött a vevő” – mondja Katona Tamás, akinek a tapasztalatai szerint az új építésű panorámás társasházi lakások maguk után húzták a használtak árát is. Siófok városi részén is szépen felmentek az árak, így a város lakói közül, aki építkezni akar, inkább a vonzáskörzetben keres magának települést, ahol még 5 millió forint körül talál közművesített, beépíthető és üres építési telket.
A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését. 
