Nem tudtak a jelzálogról, most oda lehet a lakásuk

Egy szegedi vállalkozó társasházak építésére projektcégeket hozott létre. A vállalkozások összességében 450 millió forint értékben hitelszerződéseket kötöttek a Raiffeisen Bankkal, amely keretbiztosítéki jelzálogot jegyzett be az ingatlanokra. A hitelszerződésekben rögzítették többek között a lakások minimális eladási árát, s azt is, hogy a vételárat a vevők a projektcégek pénzintézetnél vezetett számláira fizetik be.    

A vevők egy része nem is tudott a jelzálogról

A legtöbb esetben azonban ez nem így történt, a vevők készpénzben fizettek, a vállalkozó pedig csak az összeg egy részét juttatta el a bankba. Bizonyos ingatlanoknál az adásvételi szerződésben szerepelt a bank jelzálogjoga, a vállalkozó azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy tehermentesíti a lakást, ami azonban nem történt meg. Akadt olyan vevő is, aki csak akkor tudta meg, hogy az általa vásárolt, a szerződés alapján per- és tehermentes ingatlanon banki jelzálog van, amikor megkapta a földhivatali bejegyző okiratot.    

Az elsőfokú ítélet alapján a lakások tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy a pénzintézet ingatlanukból elégítse ki követelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy - az ítélet jogerőre emelkedése esetén - a bank elárverezheti a lakásokat - közölte az ügyvéd.    

A jogi képviselő tájékoztatása szerint Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, ha valaki keretbiztosítéki jelzáloggal terhelt ingatlant vásárol, annak számítania kell arra, hogy a zálogjogosult érvényesítheti követelését.    

Makláry András tudatta, fellebbeznek a döntés ellen, így az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat.     Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, az ügy kapcsán büntetőeljárás indult.