Bár a válság előtti, évi 6-700 milliárd forintos nominális szintek még igen messze vannak – azt az időszakot hitelpiaci túlfűtöttség jellemezte – figyelemre méltó növekedési ütem tapasztalható a lakáscélú hitelezésben, az új hitelszerződések tekintetében. A 180 milliárd forint körüli összegre várható hitelezési előrejelzést több mutató is alátámasztja.
A jegybank által publikált adatokból rendre 12 hónapra visszatekintő idősort képezve az látható, hogy a végtörlesztési hullám levonulása után egy évvel trendforduló következett be, s ettől kezdve az adatsorban folyamatos az emelkedés. A 12 havi gördülő lakáshitelezési adatok szerint a mélypontnak számító 2013. márciusi 120 milliárd forinthoz képest az MNB legutóbbi, 2014. februárig feldolgozott adatsora már közel 160 milliárd forintnyi új lakáshitel folyósítást jelez az elmúlt 12 hónapban.
A piac mélypontról történő egyértelmű elrugaszkodását támasztja alá az is, hogy az utóbbi 6 hónapban a havi folyósítási adatok 50% körül szóródó növekedést mutattak az előző év azonos időszakához képest.
Egyre több a lakástranzakció
A kedvező trend további erősödésével akár 180 milliárd forintot meghaladó hitelkiáramlás is lehetséges, tekintve a Fundamenta-Lakáskasszához beérkező hitelkérelmek volumenének alakulását, illetve az ezzel hasonló nagyságrendű piaci élénkülést az elmúlt időszakban. Így egy jelentősebb pozitív meglepetés sem zárható ki a lakáshitelezési piacon, amelyhez a tranzakciók számának látható növekedése is jó alapként szolgálhat.
A válság következtében az ingatlanárak jelentősen csökkentek, a rövidtávú kamatok a jegybanki intézkedések hatására rekord alacsony szinten állnak. Ez a kedvezőnek mondható együttállás természetes módon élénkíti a lakáspiaci keresletet, legyen szó akár otthonteremtésről, korszerűsítésről, akár befektetési, öngondoskodási célú ingatlanvásárlásról.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
