Egészen a 2019-es év végéig jellemző volt a fővárosban, hogy amennyiben egy minőségi, jó helyen lévő irodaházban akár csak pár szobányi hely felszabadult, akkor egymás sarkát taposva tolongtak a bérlő jelöltek egy-egy irodaház üzemeltetőjénél, tulajdonosánál. A díjak vagy az üzemeltetési költségek terén fel sem merült az alku, örült egy-egy cég, ha megcsípett egy lehetőséget valamelyik jó helyen, versengve a többi bérlőjelölttel.
Mint Sárosi István, az Irodahaz.info hirdetési portál vezető értékesítője mondja, ha pár éve akár ötszáz négyzetméternyi üresedés volt, jellemzően hirdetni sem kellett a pandémia előtt: már a házban bérlő ügyfelek lecsaptak a területre, ki sem kellett vinni a piacra...”
Ezzel szemben ma – az Irodahaz.info szakértője szerint – amennyiben megnézzük a kiadó irodákat kínáló oldalak ajánlatait, úgy azt látjuk, hogy mintegy százezer négyzetméternyi irodaterület kong az ürességtől!
Kitűnő példa erre egy szinte új, éppen a pandémia kitörése előtti hónapokban „belakott” székház, melynek üvegablakain benézve szinte csak üres asztalokat-székeket látunk munkanapokon, napközben is. Ez nem azt jelenti, hogy az adott cégnél nem dolgoznak, csupán azt, hogy a távmunka a Covid alatt annyira elterjedt, hogyha egy ekkora cég előre látta volna a megjósolhatatlant, könnyen lehet, hogy nem építtet ekkora székházat...
Ha irodát, raktárat, üzlethelyiséget keres, akkor nézzen szét megújult honlapjainkon!
Kérjen egyszerre akár több iroda hirdetőtől ajánlatot!
Keressen gyorsan és egyszerűen raktárat, üzlethelyiséget:
A közeli jövőben ráadásul nem csak a távmunka maradhat velünk, de a poszt-covid gazdasági bizonytalanságra és a „csírázó” inflációra egy jó nagy lapáttal rátett az orosz-ukrán háború. A recesszió rövidesen megérkezik a mindennapokba, és ha a cégek lesznek kénytelenek meghúzni azt a bizonyos nadrágszíjat, akkor az irodát kiadók bizony a mainál is nagyobb slamasztikában találhatják magukat.
Mi következik ebből? Az, hogy aktív, agilis és hatékony marketing, illetve hirdetések nélkül azt a néhány irodakeresőt egészen egyszerűen elhappolják előre.
Mindeközben pedig szakadatlanul tovább nő majd a kiadatlan területek száma különösen, hogy több projekt most vagy a közeljövőben fog befejeződni.
„Abban reménykedni, hogy a gazdasági helyzet javulni fog rövid, vagy akár 1-2 év távlatában, egészen egyszerűen hiú ábránd, vágyakozás, amely minden realitást nélkülöz” – fejti ki Sárosi István. Az Irodahaz.info szakártője ehhez már csak azt teszi hozzá, hogy az elképesztő energia árrobbanás hatása, továbbá a munkaerő költségek minimum 15 százalékos emelkedése, valamint a 330-ról 400 forint közelébe emelkedő euró árfolyam mind-mind olyan tényezők, amelyek az irodapiaci kereslet további, érezhető csökkenése irányába mutatnak.
Ha irodát, raktárat, üzlethelyiséget keres, akkor nézzen szét megújult honlapjainkon!
Kérjen egyszerre akár több iroda hirdetőtől ajánlatot!
Keressen gyorsan és egyszerűen raktárat, üzlethelyiséget:
Miközben tehát – a korábban kezdett projektek és a gazdasági bajok miatt – egyre nő a kínálat, aközben drasztikusan csökken a piacképes kereslet, különösen a magasabb árkategóriájú “A”, “A+”-os irodák iránt, pedig épp az energiaárak drasztikus emelkedése indokolná, hogy az alacsonyabb költséggel fenntartható, LEED, BREAM minősítésű irodák iránt legyen nagyobb kereslet. A “B”, “C” kategóriás irodáknak pedig szükség lenne a fejlesztésére, a rezsiköltségek minimalizálása érdekében, ám ez sok helyen műszakilag nem kivitelezhető .
Csodaszer nincs ez ellen, ugyanakkor a piaci információk szerint azok az irodaház tulajdonosok akik az elmúlt 4-5 évben jelentős profitra tettek szert és most ebből a bérlők szegmentálódott igényeinek kielégítésére fordítják a nyereség egy részét, azok kisebb veszteségeket szenvednek el mint az ennek ellenkezőjét követők.
Továbbá azok a házak, amelyek félig-meddig üresek, de nem költenek marketingre, hirdetésre, azok a vesztükbe rohannak! Nem árt ugyanis még addig felhajtani bérlőket, amíg még a „lendület viszi” a gazdaságot és nem uralkodik el még jobban a válság és a recesszió.
Az év első felében 484 milliárd forintjába került az államnak, hogy a magyar lakossági átlagfogyasztókat támogassa. 
