A Patricius Borház Bodrogkisfaludon (Forrás, MTI Fotó, Vajda János)

Jelentős eltérések vannak az egyes hazai borvidékek ingatlanpiacán: van, ahol az ingatlanár robbanás már javában tart, van, ahol még nem látható komolyabb mozgás. A helyi OTP Ingatlanpont irodák vezetőinek egybehangzó véleménye szerint elsősorban pihenési, kikapcsolódási céllal vásárolnak az érdeklődők kisebb szőlőst, gyümölcsöst. Bortermelésre kevesen adják a fejüket. A telekárakat természetesen számos tényező befolyásolja a közművesítéstől a panorámáig. A magánszemélyek általában a beépíthető telkeket keresik. Tavaly kismértékben lazult a vonatkozó országos szabályozás, azonban a borvidékeken továbbra is igen szigorúak a helyi építési szabályzatok.

Így alakulnak a termőföld-árak

Az OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérképének adatai szerint például Veszprém megyében egy hektár szőlőföldért közel 4,3 millió forintot, Győr-Moson Sopron megyében egy hektár kert-gyümölcsösért 3,8 millió forintot kell fizetni. Országos összevetésben tavaly a tranzakciószám 30%-os növekedése mellett mindkét művelési ágú mezőgazdasági ingatlan 4-5 százalékkal lett olcsóbb, mint egy évvel korábban.

Villánytól Egerig

Ami a Balaton-felvidéket illeti, az északi parton főleg a kisebb értékű ingatlanok ára ugrott nagyot. A népszerűbb településeken, Paloznakon, Lovason vagy Csopakon egy kisebb téglaépület akár 10 millió forintba is kerülhet. A legkeresettebb ingatlanok a 3-5 millió forintot kóstáló, néhány gyümölcsfával, rosszabb állapotú épülettel rendelkező, kb. 2-3 ezer négyzetméteres telkek. Az OTP Ingatlanpont tapolcai irodavezetője szerint a vevőjelöltek elsősorban azzal a szándékkal keresik ezeket, hogy a leromlott állapotú létesítmények helyére újakat építsenek. Ez azonban kifejezetten nehézkes, mivel a Balaton-törvény, a Natura 2000 besorolás, a nemzeti park védettsége és a szigorú helyi építési szabályok megkötik a tulajdonosok kezét. Nem csoda, hogy a legnépszerűbb helységekben, Szigligeten, Badacsonytomajon, vagy a Szent György-hegyen számos földterület hever parlagon.

Szekszárdon és környékén kisebb az igény a telkekre, bár itt is látszik némi szezonális mozgás. A nagyobb egybefüggő szőlőterületeket elsősorban a nagygazdaságok vásárolják. A magánszemélyek körében azonban, Markó Ildikó szekszárdi irodavezető szerint egyre népszerűbbek a tanyák. A falusi, esetleg külterületi ingatlanok a Szekszárdról kiköltözők számára nyújtanak alternatívát, jó állapotú, lakható tanyát már 6-9 millió forintért is lehet kapni. A megnövekedett igény elsősorban a csok-nak köszönhető, de nem elhanyagolható tényező, hogy a városban egy év alatt egy 2 szobás panellakás ára kb. a duplájára, 16 millió forintra nőtt.

A birtokokat tekintve hasonló a helyzet a villányi borvidéken. A magánszemélyek nem kapkodnak a szőlőkért, a nagyobb, egybefüggő területek neves borospincéknél találnak gazdára. A villányi ingatlanpiac elég kicsi a városokéhoz képest. A környező települések közül Siklós és Harkány népszerűbb, bár ott elsősorban a termál-, és kevésbé a borturizmus hajtja a piacot.

A Heves megyei Eger és Gyöngyös környékének ingatlanpiacára közvetlen hatással van, hogy a környéket több multinacionális vállalat választotta új gyáregység építésére. A munkahelyek számának növekedésével az ingatlanárak is felfelé kúsznak, ezért az agglomeráció kialakulása itt is megkezdődött, egyre több család választja állandó lakhelyül a környező falvakat. Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont helyi irodavezetője szerint egy belvárosi kétszobás lakás áráért, közel 10 millió forintért már többszintes, jó állapotú családi ház is kapható a környező kistelepüléseken. A kisebb szőlőterületek, nyaralók a külföldiek körében is népszerűek. A falusi- és borturizmus dinamikusan fejlődik, amely a kiszolgáló ingatlanok piacát is megmozgathatja a jövőben.