A támogatott hitelek szerepének felértékelődése, az erősödő lakástakarékpénztári piac, az önkéntes kamatplafon, és a nagy népszerűségnek örvendő állampapírok jellemezték legjobban az idei évet és jelentettek igazi mérföldkövet 2023-ban, a változások pedig új lendületet hozhatnak 2024-ben az ingatlan- és hitelpiacon a szakértői várakozások szerint.
A Magyar Nemzeti Bank októberig publikált hivatalos adatai és a Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass pénzügyi közvetítő novemberi és decemberi előrejelzése, becslése alapján meghaladhatja a 600 milliárd forintot a forintalapú jelzáloghitelek volumene, amely így a piac 50 százalékos visszaesését jelenti a 2022-es eredményhez képest. Ennek ellenére a szakemberek pozitívan tekintenek a következő évre és 30-40 százalékos növekedést prognosztizálnak: a kedvezően változó gazdasági környezet, az új kormányzati intézkedések, vagyis az otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatása 750-850 milliárd forintos aktív piacot jelenthet jövőre.
Az MNB adatai alapján, a lakáscélú hitelek piacán a legerősebb hónapnak eddig az augusztus bizonyult a maga 54,4 milliárd forintos mérlegével. Azonban ennél is nagyobb volument várnak a szakértők az év utolsó hónapjaitól, amely a tapasztalatok szerint meghozta az átalakuló lakástámogatási rendszer hatásaként várt „év végi hajrát”.
A lakáscélú támogatások változásai mellett, a Babaváró támogatás feltételeinek módosítása is fontos tényező hitelpiaci szempontból. Köztudott, hogy jövőre az igénylői kör (30 és 41 év közötti hölgyek) egy része (a nagyobbik - a szerk.) kiesik az új korhatáros szabály miatt – ennek ellenére az év végéhez közeledve egyelőre nem tapasztalható nagy hajrázás az igénylések tekintetében - vélte a DH.
A 2022-es év végi „rohamhoz” képest – amikor úgy tűnt, hogy megszűnik ez a támogatási forma – az idei meghosszabbítás után is a vártnál jóval kevesebben éltek a lehetőséggel. Az MNB adatai szerint, a tavalyi évi szerződések értékének kevesebb mint felét érte el az idei volumen: októberben 29,3 milliárd forint értékben kötöttek Babaváró szerződést a magyar házaspárok, míg 2022 év végén ez 70,4 milliárd forint volt.
A CSOK esetében novemberre megérkezett a tömeges érdeklődés: megtörtént a felismerés, hogy azok a párok, akik nem szeretnének további gyermeket vállalni, vagy az életkoruk nem engedi jövőre az igénylést, azok számára itt az idő lépni! Idén novemberben zárult a legtöbb ügylet a Credipass-on keresztül: ez több, mint duplája az év eleji (februári és márciusi) igénylési számoknak. A pénzügyi közvetítő statisztikájából az is kiderül, hogy legtöbben a használt lakásra felvehető kétgyermekes CSOK lehetőségével éltek (1 430 000 forint), a második legnépszerűbb kategória pedig a 10 millió forintos, 3 vagy több gyermekes támogatás volt.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
