Lapunkban többször foglalkoztunk már azzal, hogy a sokáig favoritnak tekintett állampapírok mellett még mindig viszonylag sokan vásárolnak lakást bérbeadási céllal. Jól tették, ha megosztották befektetni való pénzüket, a jól megválasztott lakás értéke – legyen az új vagy jó adottságú használt – nem indult lefelé a lejtőn, mint egyébként jellemző volt idén, hanem ellenkezőleg, éppenhogy nőtt. Ezen kívül a kiadás továbbra is biztos üzlet, mert a még mindig magas vételi árak miatt egyre többen kényszerülnek a bérleti piacra, így a kereslet folyamatos.
Novemberben az előző hónaphoz képest az országos bérleti díjak 0,2 százalékkal, a budapestiek pedig 0,1 százalékkal nőttek, lényegében stagnáltak a KSH-ingatlan.com legújabb lakbérindexe szerint. Éves összevetésben viszont még mindig 12 százalékos volt az országos lakbérek drágulása. December közepén a budapesti kiadó lakások és házak átlagos bérleti díja 240 ezer forint volt, a vármegyeszékhelyeken 80-200 ezer forint volt az átlagos albérletár.
A legnagyobb számú albérletet nyújtó XI. és XIII. kerületben 240 és 250 ezer forint volt ez az összeg. Az I. kerület a legdrágább 300 ezer forintos árral, a legolcsóbb pedig továbbra is a XXIII. kerület 180 ezer forinttal.
Természetesen, mint minden piacon, itt is vannak szélsőségek. Budapesten egy 20 négyzetméteres - XX. kerületi - pesterzsébeti garzon képviselte az egyik végletet havi 60 ezer forintos bérleti díjjal. A másikat pedig a budai oldalon lévő Szemlőhegyen található kétemeletes, 140 négyzetméteres 5 szobás, kétemeletes, garázsokkal és tágas terasszal, valamint szaunával rendelkező penthouse lakás, amely havonta 1,72 millió forintba kerül. A Budapesten kívüli piacon pedig a legmagasabb bérleti díjjal elkelt albérlet egy balatoni panorámát nyújtó, fedett teraszos, medencés balatonfűzfői családi ház volt, amelyet március közepén hirdettek bérbeadásra havi 950 ezer forintért és május elején már bérlőre is talált.
A vármegyeszékhelyek közül most Győrben a legmagasabb az átlagos bérleti díj, 200 ezer forintot tesz ki. Utána következik Debrecen és Székesfehérvár 188 és 178 ezer forinttal. A legolcsóbb pedig Salgótarján 80 ezer forintos összeggel. Kecskeméten, Debrecenben és Szegeden is lehetett 25-30 ezer forintért szobát bérelni, ezek voltak a legolcsóbban kivehető ingatlanok. Az önálló ingatlanok közül a legolcsóbb a Nógrád vármegyei Jobbágyiban található 38 négyzetméteres téglaépítésű lakás volt, amely havi 50 ezer forintért talált bérlőre.
Megállapítható, hogy nyár óta mérsékelt csökkenésre, stagnálásra és szerény emelkedésre egyaránt volt példa a bérleti díjaknál. Emögött egyértelműen az áll, hogy a mostani árszinteken már nagyon megnézik a bérlők, melyik lakást veszik ki. Havi 10 ezer forintos különbség ugyanis éves szinten már 120 ezer forintos megtakarítást jelent. Budapesten a metróvonalak mellett kiadott lakásoknál azt lehet megfigyelni, hogy kifelé haladva minden megálló mínusz 2-3 ezer forintot hozhat a bérbevevőnek. Ezzel együtt igaz, hogy a kiadó lakások kínálata folyamatosan növekszik, de a legjobb áron elérhető albérletek napok vagy órák alatt gazdára találnak.
Értékbefolyásoló tényezők lakáskiadáskor
- elhelyezkedés a településen belül
- elhelyezkedés az épületen belül
- méret
- állapot
- rezsi
- bútorozottság
- háztartási gépek megléte
- közlekedési adottságok
- szolgáltatási környezet
“Változatos évet zár az idén az albérletpiac. Az év első hónapjait drágulás jellemezte, ebben szerepet kapott, hogy sokan a tervezett lakásvásárlásukat a magas kamatok és a megugró mindennapi kiadások miatt elhalasztották és bérelt ingatlannal oldották meg a lakhatásukat. Majd a bizonytalan gazdasági környezet miatt kevesebben léptek ki az albérletpiacra, emellett a befektetési célú vásárlások is alacsony szinten maradtak. A korábbi évekkel ellentétben az idén már a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt felélénkült a piac, kulcskérdést jelentettek a fenntartási költségek, emellett az albérletet keresők számára az idő volt lényege tényező. Azaz, hogy milyen gyorsan találnak maguknak albérletet” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy az albérletárak emelkedését elsősorban a jövedelmek növekedése teszi lehetővé, az infláció enélkül ugyanis csak kisebb mértékben van hatással a piacra. Inkább a két tényezőből adódó reálkeresetek alakulása befolyásolja a bérleti díjak változását.
Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe.
Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is, ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat.
------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe, azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak értékét.
A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat többi cikkét itt olvashatja.
Bár Azerbajdzsánt sokan még mindig csak egy szovjet utódállamként tartják számon, az ország az elmúlt harminc évben látványos fejlődésen ment keresztül. 
