A heves tiltakozás hatására a kormány elállt attól, hogy a budapesti Hajógyári-szigeten építse fel a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július végi Kormányinfon azt mondta, hogy az egyik lehetséges helyszín a Velencei-tó és hogy az érintettekkel egyeztetni fognak. A kabinet augusztus második felében arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre még nem döntötték el, hol lesz pontosan a létesítmény, ám az általunk megkérdezett szakértők biztosra veszik, hogy a tónál épülhet meg és ingatlanszakmai szempontok is ezt valószínűsítik.
Egyelőre csak a beruházó ismert
Márciusban a magyarepitok.hu még arról írt, hogy uniós közbeszerzési adatok szerint hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok a tervező megtalálása után. Akkor még a Hajógyári-szigetről volt szó, beruházóként a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (BMSK) jelölték meg. Azóta nagy a csend, csak a júliusi miniszteri bejelentés volt az egyetlen, hivatalos személytől érkező információ. Nézzük tehát, hogy melyik körzetek lehetnek alkalmasak a Velencei-tónál erre az új beruházásra!
A legnagyobb eséllyel a közigazgatásilag Sukóróhoz tartozó, az evezős pályához közeli elhanyagolt (hivatalosan alulfejlesztett) terület lehet a befutó - akár az ottani kemping egy részének a bekapcsolásával. Egykor erre a környékre tervezték az izraeli befektetők által kezdeményezett kaszinó projektet.
A terület mérete és a műszaki megvalósítás viszonylagos akadálymentessége miatt indokolt lehet ide tervezni az új központot. Ennek paraméterei egyelőre nem ismertek, de szinte biztos, hogy szálláshely is jól jönne a későbbi üzemeltetési költségek legalább egy részének fedezéséhez. Egyelőre csak a Hajógyári-szigetre tervezett komplexum adatai ismertek: a mintegy 6500 négyzetméteres akadémiát 80-120 fő befogadására is alkalmas előadóval, valamint 33 ezer négyzetméternyi kültéri sportterületekkel hozták volna létre ott.
Az evezőspálya közelsége szintén megkönnyíti a későbbi sportszakmai munkát, a nemzetközi és hazai versenyek lebonyolítását. Az viszont kérdéses, hogy az eddig itt szervezett nyári vízisport táboroknak hol tudnak majd helyet biztosítani. Egyébként speciális kajak-kenu pályák nem létesültek Magyarországon, de két évvel ezelőtt kiírtak egy tervezési pályázatot a kiskörei vízlépcsőhöz megálmodott szlalom pályára.
Ha kell, Gárdony megkéri az árát
Gárdonyban – az agárdi telephelyen - már évtizedek óta fogadja a gyerekeket egy vízi sportiskola, 2011 óta a Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft. működteti. Sportszálló, tornacsarnok és kültéri sportpályák, valamint a vízi sportokhoz szabadidős hajók (vitorlások, túrakenuk és kajakok) állnak rendelkezésre. Az iskola három vizes olimpiai sportágban (kajak-kenu, evezés, vitorlázás) 8-18 éves korú fiatalok utánpótlás-képzésével foglalkozik.
Akár mellette is lehetne egy új központ – vetettük fel telefonon Tóth István polgármesternek, ám szerinte ott nem nagyon lenne értelme még egy hasonló profilú létesítménynek. (indokot nem hozott fel) Tájékoztatása szerint bármiféle új központtal kapcsolatban még nem keresték meg a Miniszterelnökségtől.
„Van erre alkalmas ingatlanunk, de ha a beruházónak az önkormányzatunk tulajdonában lévő területre lenne szüksége, akkor természetesen ingyen nem adjuk át, megkérjük az árát” – fűzte hozzá.
Ide kapcsolódó hír, hogy a gárdonyi önkormányzat sebtében ülésezett augusztus 19-én. Ezen a fideszes többség - épp a polgármester javaslatára - elfogadta, hogy eladnak egy jókora területet az egyik szabadstradból. Helyi civilek egy csoportja régóta tiltakozik mindeféle területeladások ellen, legutóbb hétfőn nyújtottak át egy petíciót a polgármesternek a tópart beépítése ellen tiltakozva.
A szomszédos Velencén sem kopogtatott eddig a beruházó – tudtuk meg Szabó Attila alpolgármestertől. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy meddig marad érvényben a 2020. február elején életbe lépett építési változtatási tilalom, írásban azt közölte: az hatályát veszíti, amint életbe lép a helyi építési szabályzatról készülő új rendelet, de legkésőbb a februári rendelet életbe lépését követő három év múlva.
A Velencei Korzó és az ahhoz közeli üres telekre álmodott uszoda miatt heves viták robbantak ki a kisvárosban. Nyilvánvaló, hogy egy ennél is nagyobb beruházás újabb elégedetlenséget szülne a túlépítettség miatt aggódóknál. Egyébként csak nagyon kevés szabad terület áll rendelkezésre a kajak-kenu központ felhúzására, ám akár kettő is megfelelő lehet.
Velencén már dolgoztak ismerős cégek
Az egyik a Velence Spa hotelhez közel található Vitorlás kemping melletti szabad terület. Annak hasznosítása már régóta téma a tó körül. A másik a Velence Korzótól nyugatra, a tótól kőhajításra lévő és tavaly májusban elkészült Vízisport és Rekreációs Központ, ami a Testnevelési Egyetemhez tartozik. Ez a komplexum mintegy 1,3 milliárdos állami támogatásból jött létre a korábbi KNEB-, illetve ÁSZ-üdülő átépítésével. Érdekes, hogy pár éve csaknem elárverezték, ám jött a Fejér megyében hazai pályán mozgó Mészáros család és a hozzá köthető Fejér-B.Á.L. Zrt., valamint a Magyar Építő Zrt. Kettejük konzorciuma végezhette el a felújítási munkát.
A központban 28 szobát és 3 apartmant, összesen 68 férőhelyet alakítottak ki, emellett két oktatóterem és egy nagyobb előadóterem is épült. Öltözőket, kondicionáló részleget, reggeliző és melegítőkonyhát, valamint egyéb kiszolgáló helyiségeket is létrehoztak. Nem kizárt, hogy itt is elhelyezhető lenne az új kajak-kenu központ, ehhez területbővítésre lenne szükség vagy a tó irányába vagy a kemping felé.
Egy ilyen új nagyberuházás, mint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia szükségszerűen kihat a helyi, tehát a Velencei-tó körüli ingatlanpiacra, ami már e nélkül is egyre dinamikusabb. Főleg a lakóingatlanoknál látható nagyobb mozgás, de hotelfelújítások is készülőben vannak. Nagyobb léptékű társasházi beruházások viszont csak az elmúlt egy-két évben indultak, inkább a családi házak felújítása jellemző.
Meglódult a helyi ingatlanpiac
A Duna House augusztusi jelentése szerint több mint 100 lakás fejlesztése zajlik a tó körül. A kisebb lakások mellett nagyobb családi sorházi lakások is megjelentek a kínálatban. Az új lakások négyzetméterára 500-600 ezer forint között van. A legalacsonyabb átlagos négyzetméterárat Kápolnásnyéken és Sukorón mérték, ott a nyár végén 200-250 ezer forint körül árulták az ingatlanok négyzetméterét. Természetesen az elmúlt másfél-két évben itt is jelentős drágulás volt, 2018-ban még 195-225 ezer forintos négyzetméterárakat rögzítettek.
A legnagyobb árváltozást Pákozdon lehetett tapasztalni, aki arra jár, láthatja, hogy kisebb lakóparki fejlesztés is elindult, de a vevőjelöltek az újszerű használt ingatlanokat is keresik. Pákozdon tavaly már 300 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, idén nyárra kissé ennél is magasabbra nőtt ez az érték. Figyelemre méltó, hogy 2018-ban csak 155 ezer forint volt az átlagár ebben a faluban.
Helyi ingatlanközvetítők megerősítették, hogy a listát természetesen Velence és Gárdony vezeti, e két településen átlagosan 270-320 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző. Közvetlen vízparti ingatlanok esetében a sáv magasabb szélén állt a mutató.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
