A budapesti ingatlanpiac gyengélkedéséről szóló beszámolók mindennaposak a sajtóban és a kilátásokat sem tartják túl biztatónak a szakértők. Ám korántsem minden ingatlan szenved a válságtól. A folyamatosan bővülő zónáknak és a megbízhatóan emelkedő díjtételeknek köszönhetően a parkolóhelyek az elmúlt években messze a legjövedelmezőbb ingatlantípusnak bizonyultak. A növekedés várhatóan az idén sem szakad meg, hiszen januártól az I., február elejétől a II. kerület bővíti a fizetős parkolók számát, miközben az átlagos díjak az év elejétől több mint 9 százalékkal emelkedtek.
Vegyük például az V. kerületet
A budapesti V. kerületi Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) tavaly 5500 közterületi parkolóhelyet tartott nyilván a területén, és ebből mintegy nettó 2 milliárd forint volt a parkolási bevétele. Annak dacára, hogy az ingatlanpiac egyéb szegmenseiben a jövedelmek drámaian visszaestek, a budapesti parkolási bevételek a férőhelyek stagnáló száma mellett is – 2012 kivételével - dinamikusan növekedtek.
A 2008-hoz képest a tavalyi parkolási árbevétel 23,5 százalékkal magasabb volt (kevesebb parkolóhelyre), a tulajdonosoknak utalt jövedelem pedig 35 százalékkal nőtt. Bár az önkormányzati törvény alapján Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás 2012. december 31-ével jogutód nélkül megszűnt, a parkolóhelyek az önkormányzatok üzemeltetésében továbbra is ellátják feladatukat.
Mennyit hozhat a parkolóipar?
„A lakáspiaci bérleti díjak trendjével összehasonlítva a parkolóhelyek lényegesen jobban teljesítettek a válság alatt, 2012-t leszámítva minden évben infláció feletti bérleti díjbevétel növekedést mutattak – értékeli a teljesítményt Rábai György MRICS, a BDO ingatlan-tanácsadási üzletágának vezető partnere. – A lakások átlagos bérleti díja ugyanebben az időszakban 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Az idei évben a díjak közti olló várhatóan tovább nyílik majd, mivel 2013 elejétől a parkolási díjak mértéke több mint 9 százalékkal nőtt.”
Persze úgy nem nehéz sikeresnek lenni, ha összehasonlítjuk a környező országok fővárosaiban a parkolási tarifákat és kiderül: Budapest nem számít éppen olcsónak a fizetős parkolók tekintetében.
A grafikon számainak tükrében a belvárosi parkolás nem tűnik rossz üzletnek, különösen, ha ingatlanpiaci befektetésként szemléljük. Az elmúlt években gyakorlatilag nem létezett olyan ingatlantípus, ami ilyen növekedési volument mutatott volna be. Ráadásul a kapcsolódó kockázatok egy lakáshoz képest viszonylag alacsonyak, hiszen a parkolásnál a „bérlőt” egyszerű kirakni, a rezsi alacsony, és a bérlő az ingatlant sem tudja megrongálni.
A parkolók jó üzletek, de mi lesz ha jön a belvárosi dugódíj?
Ingatlanpiaci szegmensként tekintve a belvárosi közterületi parkolóhelyek stabil biztos jövedelmet termelnek mérsékelt kockázat mellett, folyamatos értéktartást vagy növekedést biztosítva. A belvárosi állomány befektetői szempontok szerint becsült értéke elérheti akár 15-20 milliárd forintot is, négyzetméterre vetítve megközelíti vagy eléri ezzel egyes alsókategóriás lakások értékét. Túllépve a 5500 férőhelyes szűkebb belvároson, a Hungária-Könyves Kálmán körúton belül összesen még mintegy 50-60 ezer parkolóhelyet számlálhatunk meg.
Talán nem túlzás, hogy a közterületi parkolók az önkormányzatok vagyonának egyik legjelentősebb és üzleti potenciálban legsikeresebb részét képezik. Kérdés, hogy a jelenleg 2016-ra tervezett behajtási övezet kialakítása vajon mennyivel csökkenti a parkolási bevételeket és ezen keresztül az önkormányzatok vagyonát? Egyáltalán: vajon a dugódíj költségeinek tervezésekor figyelembe vették-e a parkolási bevételek csökkenéséből adódó veszteséget?
Van ok a reménykedésre? 
