A japán nők egyenlőbbek, mint a magyarok

Japánban és hazánkban egyaránt alacsony a nők aránya a gazdasági-politikai felső vezetésben: Ázsián belül Japánban szignifikánsan alacsony a részvételük, Magyarországon pedig az EU országokhoz viszonyítva alacsony ez az arány - mondta Hidasi Judit, a BGF professzora, japanológus.

Bérrés nincs, üvegplafon Japánban

A két ország között határozott különbségeket lehet kimutatni: Magyarországon például a női vezetők akár 20-25%-kal is kevesebbet kereshetnek, mint férfi kollégáik; Japánra ez nem jellemző, ott a posztnak megfelelő fizetés jár, sokszor nemtől függetlenül. Az is igaz viszont, hogy az úgynevezett üvegplafon – mely megnehezíti, hogy a nők magas pozícióba kerüljenek – Japánban ténylegesen alacsonyabban van, mint Magyarországon, így ott – különösen az üzleti világban – nehéz számukra a felemelkedés.

Japánban ugyanakkor ma már fokozott figyelem irányul a nők társadalmi szerepvállalására, emeli ki a BGF oktatója. A 2000-es évek elején egyszer már fellángolt a női arány növelésének kérdése, amely akkor nemcsak a közbeszéd részévé vált, hanem beépült a politikai diskurzusba is. Ez a hullám azonban pár év után lecsengett – elsősorban annak köszönhetően, hogy Japánnak hirtelen számos gazdasági, társadalmi, természeti problémával kellett megbirkóznia: a gazdasági válság hatására az ország recesszióba süllyedt, amelyet kormányválságok kísértek, valamint a 2011-es atomkatasztrófa is más irányba terelte a társadalom figyelmét.

Egyre többen hangoztatják azt, hogy a női vezetők előtérbe kerülése segíthet a problémák enyhítésében. A helyi önkormányzati szinteken, a parlamenti képviselők szintjén – Japánban mára 13% a női képviselők aránya, szemben a hazai 10%-kal – és a tudomány világában is egyre többen fordulnak a női „potenciál” felé. Különösen megerősödni látszanak a női civilszervezetek, amelyek sokszor ténylegesen felvállalnak olyan problémákat, amelyeket a férfiak vezette intézményes szervezetek nem tudnak, vagy nem akarnak megoldani.