Stresszben az EU
Az Európai Unióban évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma, amely hátterében meglehetősen gyakran munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll.
A GDP 4%-ára tehető az Európai Unió országaiban a munkahelyi stressz által okozott bevételkiesés és a jelenséggel összefüggő kiadások összege. Ez az összeg az egész unióra vetítve meghaladja az 500 milliárd eurót, ami nagyjából Magyarország 6 évi GDP-jének felel meg.
A stressz okozhat gyakori fejfájást, izomfájdalmakat, szerepet játszhat szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi megbetegedésekben. Emellett a stressz nyomot hagy a munkavállaló hangulatán is, ingerlékenység apátia, koncentrációzavar gátolhatja a minőségi munkavégzést és növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát.
Árt a vállalatnak és a gazdaságnak is
A munkahelyi stressz napjainkban nem csupán a munkavállalók életére van jelentős hatással, de egy-egy vállalat és ezen keresztül az egész gazdasági rendszer működését is negatívan befolyásolja.
A munkahelyi stressz gazdaságra gyakorolt hatása sok összetevőből áll. A betegszabadságok és a korai nyugdíjazás költsége, illetve a magas fluktuációból fakadó ráfordítások állnak a kiadási oldalon. A másik problémakört a bevételek elmaradása jelenti. Ennek fő okát a stressz miatti produktivitáscsökkenés illetve ezzel összefüggésben a cég ügyfeleinek elvesztése jelentheti.
A MGYOSZ az ISHOA2 (Improving the Occupational Safety and Health Awareness) programmal 6 ország részvételével arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a túlzott munkahelyi stressz okozta problémákra, és javaslatokat, jól működő, kipróbált megoldásokat kínáljon mind a munkaadók mind a munkavállalók számára ebben a kérdésben.
Nem sokat tehet az orosz jegybank a megugrott infláció ellen, miután annak hátterében nem kis részben az állami költekezés áll, ám várakozások szerint megteszi, ami tőle telik. 
