A pandémia alatt sokkal nagyobb szakítópróbának van kitéve az idegrendszerünk, mint amihez a normális körülmények között hozzászoktunk. Egyre többször akadunk ki, aminek nemcsak mi isszuk meg a levét a forró fejjel hozott döntéseink miatt, de akár szeretteink is, hiszen sokszor rajtuk csattan az ostor. Lehet azonban az összeomlást úgy is csinálni, hogy ne fájjon annyira, sőt, még épülni is tudjunk belőle.

A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.

A szív-és érrendszeri problémák kialakulását számos tényező befolyásolhatja. Az egyik legjelentősebb kockázati faktort a magas vérnyomás jelenti. A szívnek rendkívüli plusz munkát kell kifejtenie ahhoz, hogy ezt a megemelkedett nyomást képes legyen fenntartani, ez pedig sajnos az artériák (verőerek) falának, illetve a szívizomzatnak a megvastagodásához és károsodásához vezethet.

A stressz természetes velejárója mindennapjainknak, ugyanakkor a hosszabb ideig fennálló feszültségnek komoly testi tünetei is lehetnek. Annak érdekében, hogy elkerüljük a stressz káros egészségügyi következményeit, érdemes néhány egyszerű, fejben elvégezhető módszert elsajátítani.

Egy friss felmérés szerint a nyugdíjaskori megélhetési problémáktól félnek a legjobban a magyar munkavállalók, de sokak szerint már a nyugdíj előtt, a következő években is gondok lehetnek a megszokott életszínvonal fenntartásával. A magyar dolgozóknak csak 15 százaléka nem fél semmitől a munka világában.

Az utakon és az üzletekben tapasztalható zsúfoltság, a megfelelő ajándékok és a legjobb árak megtalálása szinte mindenki számára stresszforrást jelentenek. A PayPal és Kantar Millward Brown kutatása szerint, a bolti vásárlással járó kellemetlenségekben 10-ből 8 európai érintett, és az ünnepek közeledtével párhuzamosan a frusztráció szintje folyamatosan nő.

Van azért pár dolog, amivel te is jobbá teheted a munkahelyi közérzeted.

Alig akad valaki ebben az országban, aki jól érzi magát a munkahelyén?

Bár a stressz jó motiváló is lehet, az állandó nyomás lelkileg nagyon megterhelő, ami komoly pszichés és testi tüneteket, egészségkárosodást okozhat. Ez pedig előbb-utóbb biztosan a profitra is rányomja a bélyegét: meghökkentő, de minden második táppénzes napért a munkahelyi stressz okolható. Mit tegyünk ellene?

Szinte mindennapos probléma a munkahelyi stressz a legtöbbünk számára. A folyamatos feszültség azonban súlyos betegségek széles skálájához vezethet, amelyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Magyarországon is népbetegséggé válik lassan a stressz, de tehetünk azért, hogy egészségesek maradjunk a munkahelyi nyomás alatt is.

Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon mintegy 440 milliárd forint vész el a munkahelyi stressz miatt. Miért?

Egy újonnan kifejlesztett technológia lehetővé teszi több napos, megszakítás nélküli fiziológiás méréseket végezni különböző munkakörökben dolgozókon.

A folyamatos stressz betegít, rontja a termelékenységet, a morált és a lojalitást is. Nem kell azonban falhoz vágni a kávéscsészéket. Dr. Butyka Ágnes, az Oxygen Medical szakorvosa szerint néhány apró trükkel könnyen megbirkózhatunk a bajjal.

Lendületet kaptak az európai bankok részvényárai azt követően, hogy az Európai Központi Bank (ECB) közzétette banki „stressz-tesztjének” eredményeit. Peter Garnry, a Saxo Bank részvénypiaci stratégája szerint mindez az eredmények fényében érthető.

Egy friss uniós felmérés szerint a magyar munkavállalók több mint fele tartja úgy, hogy munkahelye gyakran stresszes. Ez az egészségi kockázatokon túl komoly, becslések szerint 440 milliárd forint veszteséget okoz a vállalkozásoknak is.

Évente 440 milliárd forintot buknak a magyar cégek azért, mert a dolgozók stresszelnek: minden táppénzen töltött nap feléért a munkahelyi stressz és az emiatt keletkező egészségi károsodások felelősek. Az EU most díjazza azokat a cégeket, amelyek tesznek a stressz ellen.

Ma már bizonyított tény, hogy a munkahelyi stressz betegít, rosszul hat a termelékenységre, a morálra és a lojalitásra. A főnökök nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne mondják fel az alkalmazottak idegei a szolgálatot.

Mindenki másként viseli a stresszt, és mindenki más miatt aggódik. Az első stressztérképből az is kiderül, hogy hol aggódnak a legtöbbet az emberek és hol a legkevésbé. Csak egy olyan megye van az országban, ahol alig aggódnak. Ön melyik csoportba tartozik?

A munkahelyi stressz nem csak a dolgozók egészségére káros, hanem a vállalatok versenyképességét is rontja. A kezelése Magyarországon ezermilliárd többletkiadást okoz. Az unióban 23 millió dolgozó szenved a munkahelyi stressztől.

Krónikusan túlterhelt az Európai Központi Bank (EKB) dolgozóinak nagy része, a munkavállalók érdekképviselete szerint ez már veszélyezteti az intézmény működését - írta kedden a Financial Times Deutschland. Ha rajtunk múlik, továbbra sem fognak unatkozni.

Depressziót, impotenciát, súlyos pszichés betegségeket okozhat, ha kontroll nélkül állunk neki a kereskedésnek. Lehet-e korlátok között tartani a nyereségvágyat, illetve mi a teendő akkor, ha már benne vagyunk a veszteségben, ami stresszhez vezet? Ennek járt utána a Privátbankár.

Eltőzsdézett vagyonok, álmatlan éjszakák, stressz, potenciazavar, kétségbeesés, kihűlő kapcsolatok az egyik oldalon; kitűnő stratégiával, vagy éppen szerencsével megnyert milliók, siker, elismertség a másikon. Érdemes-e kiszolgáltatni magunkat a kereskedés lázának? Milyen stratégiákkal, alapállással és technikával védhetjük ki az anyagi és pszichés veszteséget? És mit tehetünk akkor, ha minden összejött?

A magyar GDP hatszorosát viszi el Európában a munkahelyi stressz. A túlzott stressz a második leggyakrabban előforduló munkához köthető egészségügyi probléma, amely a munkahelyi hiányzások 50-60 százalékának hátterében áll.