A munkahelyi stressz kezelése Magyarországon ezermilliárd forint többletkiadást okoz évente, az Európai Unióban a stressz okozta veszteség a GDP négy százalékát emészti fel - hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által rendezett Munkahelyi biztonság és egészség - A megtérülő befektetés címmel rendezett keddi konferencián.
A túlzott munkahelyi stressz nemcsak a munkavállalók életében okoz nehézséget, hanem negatívan hat egy-egy vállalat versenyképességére, esetleg egyes ágazati rendszerek működésére is - mondta Vadász Borbála, az MGYOSZ szakértője, az öt országot (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Montenegro, Szlovénia) átfogó, EU-támogatással készített, most záródó projekt magyarországi vezetője.
Túlzott munkahelyi stresszről akkor lehet beszélni, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a mindennapokban rá nehezedő nyomással. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az EU-ba 23 millió dolgozó küzd ezzel a betegséggel, amely az egyszerű dolgozóktól a csúcsmenedzserekig mindenkit érint. A stressz a teljesíthetetlen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és vezetői bánásmód hibái okozhatják - mondta Vadász Borbála.
Janet Asherson, a Nemzetközi Munkáltatói Szervezet (IOE) tanácsadója egy példával jelezte azokat a gazdasági változásokat, amelyek a túlzott munkahelyi stressz kialakulásához vezetnek. "Egy évtizeddel ezelőtt a szociális partnerek görögországi tanácskozásán a munkavállalók képviselői mosolyogtak, amikor a túlzott munkahelyi stressz került szóba, közölve, hogy Görögországban kék az ég, mindenki nyugodt és boldog. Azóta változott a véleményük" - fogalmazott az IOE brit tanácsadója.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
