A marketingesek kemények
Nemzetközi kutatások szerint folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es globális kutatásban a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy többet stresszelt minden nap a kutatást megelőző évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg első számú stresszfaktorként az életében.
A hazai friss felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. A pszichiáter szerint azért, mert ezeken a területeken a sikeres munkavégzés kulcstényezője lehet a hatékony stresszkezelés. Milanovich Dominika szerint az egy érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztűréssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ez a képesség munka közben erősödik fel, vagy – és ez a legvalószínűbb – a két tényező interakciójáról beszélhetünk.
| Több mint 90 ezren válaszoltak a Life.hu és a Sanofi felmérésére. A tesztben a kutatók arra kaptak választ, mennyire aggodalmaskodnak, és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók. A teszt két kérdőívet tartalmazott. A válaszadók 73 százaléka nő volt. |
A stresszt nehezebben viselik és többet aggódnak a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkát végzők, az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. A bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.
Nem aggódják túl a dolgokat a vasiak
Az felmérés szerint nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, hiszen a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése. Milanovich Dominika szerint a fővárosban élők hozzászokhattak a megemelkedett stresszhez, míg azok, akiknek túl nagy volt a "városi tempó", valószínűleg elköltöztek máshová.
Döntően a Dunántúlon átlagos az aggodalmaskodás, illetve a fővárosban és környékén. Érdekes azonban, hogy mindössze négy megyéről mondható el, hogy sokat aggodalmaskodnak, és a négyből csak egy olyan van, ami a munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetűnek számít.
Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb mértékű aggodalmaskodás, amit a szakértő szerint a terület gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, illetve a nyugati világhoz való közelség magyarázhat.
Nyugtalanok a magyar nők
| Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása szerint a nők kevésbé tűrik jól a munkahelyi, illetve magánéleti stresszhelyzeteket, mint a férfiak. Ugyanakkor ez a felmérés arra is rámutatott, hogy a nők sokkal fontosabbnak tartják a stressz kezelését. |
A kutatók szerint a nők jóval nagyobb önismereti igénnyel és pszichológiai érzékenységgel rendelkeznek, mint a férfiak. A reprezentatív mintára kiterjedő elemzés szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. Milanovich Dominika szerint a nemi szerepekhez igazodva, a nők hajlamosabbak beszélni a problémáikról, orvoshoz fordulni, szakemberek segítségét igénybe venni.
A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de többet is aggodalmaskodnak náluk. Mindössze 11 százalékuk jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelkiállapotukra egyaránt. A mai nőknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, a Magyarországhoz hasonló fejlődő országokban pedig még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt, így a hölgyekre is jóval nagyobb nyomás nehezedik.
Az idősebbek gondtalanabbak?
| Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y-generáció tagjai (18-33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat. |
Noha a teszt az internetezők minden korcsoportját megszólította, a legtöbb a 35-49 év közötti válaszadó volt. Elgondolkodtató eredmény, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik - azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek már csak 6 százaléka mutat átlag feletti aggódási szintet.
Természetesen lehetséges, hogy kevesebb vagy inkább más jellegű stressz éri a nyugdíjas korúakat: nem annyira jellemző a munkahelyi követelményekből és a felpörgetett életritmusból származó feszültség - magyarázta Milanovich Dominika pszichológus. Ugyanakkor a személyiségfejlődés előrehaladtával megváltozhatnak az ember életében a prioritások, s egy integrált élettörténettel és –szemlélettel rendelkező ember kevésbé hajlamos mindennapi bosszúságokat stresszként megélni. Hozzátette azonban, hogy ezt más típusú vizsgálatokkal lehetne jól kimutatni. Szerinte ugyanis azt sem zárható ki, hogy generációs különbségek állnak az eredmények hátterében, és a tesztet kitöltő személyek akár fiatalabb korukban is – egy más társadalmi-történelmi kontextusban - jobban tűrték a stresszt.
A stressz megbetegít
Egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől. Erre utal legalábbis, hogy folyamatosan nő a kereslet a különböző magnéziumkészítmények iránt, melyek forgalma az elmúlt évben 22%-kal, az idei év első negyedévében pedig további 27%-kal emelkedett a tavalyi év első negyedévéhez képest.
A tartós stressz negatív hatásai közismertek, az egyszerűbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve olyan súlyos betegségeket is összefüggésbe hoztak már ezzel az állapottal, mint a gyomorfekély, az ideg-összeroppanás, de növeli az agyvérzés és a szívroham kockázatát is.
Van köztük, aki több évtizede Lettországban él. 
