Valószínűleg mindenkinek van az ismeretségi körében olyan, aki vagy nagyot bukott, vagy nagyot kaszált már életében a pénz és tőkepiacokon. Van, aki a napon belüli kereskedésre, van, aki a nagy tőkeáttétekre; és olyan is, aki a higgadt lépésekben haladó, óvatos stratégiákra esküszik. Egy biztos: a pénz, a nyereség hajszolása a legtöbbünknél előbb-utóbb stresszhez vezet, akkor is, ha bejön a nyerő széria. A stressz pedig nagyon súlyos következményekkel jár, végső soron az életünkbe is kerülhet.

Ó...ió...ció...frusztráció

Egyre gyakoribbak a civilizációs, vagy városi betegségek. Ezek közé tartoznak: a stressz, a depresszió, pánikbetegség, kényszeresség, szorongások, különböző fóbiák. A jelenség nem meglepő. Gondoljunk bele, hogy akár csak 100 évvel ezelőtt mennyivel lassabb volt az élet, mennyivel kevesebb szerepet játszott a villanyvilágítás, a közlekedés, és mennyivel lassabb volt az információk áramlása. Utóbbi esetében nem is kell ennyire messzire mennünk az időben, elég, ha a mobiltelefónia, vagy az internet elképesztő sebességű fejlődésére gondolunk. Az emberi elme egyszerűen nem tudta lekövetni a technikai fejlődés okozta plusz ingereket, miközben a reklámok, filmek által közvetített ideáltípusok, gyorsan változó társadalmi normák, vagy éppen társadalmi normavesztés szétszabdalták az alkalmazkodás kapaszkodóit, téves, vagy éppen elérhetetlen célok, vágyak felé hajtva minket.

A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét./Wikipedia/

A túlhajszoltság, munkamegszállottság, a pénz felelőtlen kergetése és az ezekkel járó kialvatlanság, kudarcok alaptünete a stressz. A tartós sikertelenség, a kollégákkal való verseny stresszhez, frusztrációhoz vezet, a frusztráció pedig agressziót, aztán depressziót szül. Ennek felismerése elkerülhetetlen a gyógyuláshoz. Sokszor viszont nem ismerjük el, vagy csak nem értjük mi történik velünk, nem tudunk lazítani, elengedni a stresszünket okozó szokásainkat.

Ágyba cipelt grafikonok

Dr. Pándy Mária szexuálpszichológus szerint a túlzásba vitt tőzsdézés, a kontrollálatlan nyereségkergetés egy tőről fakad a játékszenvedélyekkel, a kaszinózással, kártyázással, nyerőgépezéssel. A szakemberhez rengetegen fordulnak olyan zavarokkal, amelyeket a stresszt okozó tevékenységek okoznak. A pszichológus szerint az első tünetek a potenciazavar, korai magömlés és a fokozatosan csökkenő szexuális aktivitás, csökkenő vágy. Ezt követi az aszexualitás fázisa, amikor az illető elkezdi elveszteni az érdeklődését és az igényét a szexualitás felé. A terápia természetesen – mint minden szenvedélybetegségnél – a kiváltó ok megszüntetése, néhány hét szabadság, a telefon és a számítógép kikapcsolása segíthet az első lépések megtételében.

Dr. Pándy Mária elmondta, hogy a páciensei sok esetben nem is jönnek rá, sőt meglepődnek azon, hogy a tüneteiket a stressz okozza. A felismerés azonban sokszor kései, a partner ugyanis azt hiszi, hogy vele van a baj, a kapcsolat vagy éppen a házasság pedig már odavan. A szexuálpszichológus tapasztalata szerint aki a stressz miatt ilyen helyzetbe kerül gyakran fordul az internetes kielégüléshez, tehát olyan fiktív partnerhez, akinek nem okoz csalódást, akinek nem kell megfelelnie. Dr. Pándy Mária szerint a felfokozott pénzhajhászásért és a növekvő nyomásért a kor felgyorsult követelményei a felelősek, a reklámok, filmek, amelyek azt sugallják, hogy mindenből egyre több kell és nincsen boldogulás egyre több pénz nélkül. A szakember szerint az ilyenfajta szexuális zavarok elsősorban a férfiakat jellemzik, a nőknek inkább az önbizalomhiány szokott gondot okozni, ahogy jellemzően inkább a férfiak és nem ők játszanak a tőzsdén sem.

A jó alvás titka a megfelelő kockázatkezelés

Az elmúlt években szinte járványszerűen terjed a gyors, nagy nyereséggel kecsegtető otthoni kereskedés, nagy tőkeáttételekkel, sok esetben a szakmai ellenőrzés teljes hiányával. A tőkeáttételes (derivatív) kereskedés lényege, hogy az ember a feltett pénz sokszorosáért nyithat pozíciót és ennek megfelelően a nyereség is a sokszorosa annak, amit az eredetileg betett pénzért kap. Sokan ugyanakkor figyelmen kívül hagyják, hogy a bukó pozícióért ugyanúgy a feltett pénz sokszorosával kell rendelkezni fedezetként. Szabó László, a Concorde alapkezelője szerint a magyar próbálkozók többnyire nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy tartósan fedezni tudják a pozícióikat, ezért az összeg a legtöbb esetben hamar elolvad. Az Amerikai Értékpapír Felügyelet rendszeres beszámolóiból ugyanakkor kitűnik, hogy a hasonló szolgáltatásokat nyújtó cégeknél a kliensek 70-75 százaléka veszíti el a pénzét a derivatív ügyleteken.

Szabó László szerint a sikeres kereskedés alapja a megfelelő kockázatkezelés. Ez többnyire azt jelenti, hogy ha valaki a piacon „fogad” egy várható eseményre, akkor legyen pozíciója arra az esetre is, ha a várt mozgás ellenkezője következik be, illetve legyen lehetősége kiszállni a veszteséges állapotból. A szakértő szerint ha valaki nem bírja a stresszt, a józan esze fölött sokszor átveszik az uralmat az érzelmek, az „hamar kipontozódik”. A kereskedőnek, a tőzsdézőnek nap mint nap szembesülnie kell a teljesítményével, ez pedig komoly feszültséget okozhat. Szabó László többször látott már tönkremenő embereket, családokat. Úgy véli, hogy a nagy válságok, krachok, erőteljes mozgások idején automatikusan megnő a veszteséget halmozók, tönkremenők száma is.

Sok esetben növeli a stresszt az éjszakai kereskedés. Ennek egyrészt erős romantikus hátteret adnak az idevonatkozó tőzsdefilmek, illetve az, hogy a magyar idő szerint éjjel mozgó ázsiai devizák és tőzsdék sokszor az európai, amerikai társaiknál erőteljesebb mozgásokat mutatnak. Vonzó az is, hogy az ilyenkor aktív ázsiai, csendes-óceáni térségbeli cégek, országok évek óta „a világgazdaság motorjaiként” szerepelnek a gazdasági sajtóban. Szabó László, a Concorde alapkezelője egyébként nem kereskedik a magyar piacon, főleg az amerikai lehetőségekre koncentrál és szintén kereskedik éjszaka. Elolvassa az esti amerikai makroelemzéseket, megvárja, amíg kialakul a hangulat a Wall Streeten, néha kereskedik is éjjel, de az biztos, hogy reggel elolvassa a német és angol lapokat. Ezután a nappal a családé és a mindennapos teendőké. Ez ugyanakkor mindenkinél máshogy alakul. Az a lényeg, hogy meglegyen a rendszeresség, a kialakult ritmus, annak hiánya ugyanis rövidtávon felborítja az ember életét.