Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, aki a sárvári Spirit Hotelben tart előadást az érdeklődőknek, több hasznos tippet ad a mindennapi stresszkezeléshez.
Parkolnál, miközben a mögötted álló már nyomja a dudát? Közeleg a leadási határidő, és fogalmad sincs még, hogyan tudod befejezni a munkát? A váróteremben ülsz egy orvosi leletre várva? Ezekben a helyzetekben az a közös, hogy ilyenkor emelkedik a pulzusunk, szapora lesz a légzésünk, felgyorsul az anyagcserénk. Ez maga a stressz, ami nem más, mint szervezetünk válasza a veszélyesnek gondolt helyzetekre. Olyan reakciók indulnak be ilyenkor, amelyek felkészítenek a harcra vagy a menekülésre.
A modern embernek persze már ritkán kell vadállatokkal megküzdenie, mindennapjaink mégis tele vannak olyan, a fenti példákhoz hasonló, kihívást jelentő helyzetekkel, amelyeket „stresszfaktorként” élünk meg. Kutatások bizonyítják, hogy ha huzamosabb ideig stresszüzemmódban működünk, az ártalmas lehet az egészségünkre nézve. Márpedig ha a stresszfaktorok számát nehezen tudjuk csökkenteni, kénytelenek vagyunk a másik oldalról megközelíteni a problémát: próbáljuk meg a saját reakciónkat megváltoztatni!
1. Címkézzük át a szituációt!
Vizsgáljuk meg más szemszögből az adott szituációt, és ennek hatására megváltozhat a hozzá kapcsolódó stressz mértéke is. Ez nem mindig könnyű, de tudatos odafigyeléssel fejleszthető képesség. Sokszor már az is segíthet, ha belegondolunk a másik fél helyzetébe. Ha például türelmetlen velünk valaki, gondoljunk arra, talán csak nehéz napja van, és ne az ő érzelmeit vegyük át, ne vonatkoztassuk magunkra a negatív emóciókat. Inkább legyünk vele kedvesek – sokszor fogjuk tapasztalni, hogy ezek a helyzetek megfordíthatóak!
2. Végezzünk relaxációs gyakorlatokat!
Stresszes állapotban izmaink megfeszülnek, testünk menekülésre vagy támadásra készül. Ha ezen szeretnénk változtatni, egy kis időre ki kell szakadnunk a helyzetből, hogy „kiengedjünk”. Ehhez jó lehetőséget kínálnak a különböző relaxációs technikák. Az egyik legegyszerűbb módszer, ha nehéz helyzetben egy percre megfeszítjük, majd kiengedjük az izmainkat. Például ökölbe szorítjuk a kezünket, majd engedünk a szorításon, az így kinyújtott izomban korábban meglévő feszültség enyhülni fog. A „gyors megoldások” mellett persze nagyon sokféle relaxációs technika létezik, érdemes kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet.
3. Tartsunk szünetet!
Egy hosszabb stresszes időszak után fontos, hogy adjunk magunknak időt a regenerálódásra, amikor a mindennapokból hosszabb időre kiszakadva végre önmagunkra figyelhetünk. Ma-napság sokan használják az énidő fogalmát az ilyen időszakokra: valóban szükségünk van rá, hiszen a rengeteg külső elvárás mellett a saját igényeinknek is teret kell engednünk. Szerencsére ma már nagyszerű elvonulási lehetőségek állnak a rendelkezésünkre akár napi szinten a lakóhelyünk környékén, de vonzó úti célok közül is válogathatunk.
+1 Beszéljük ki magunkból a feszültséget!
Sokunknál bevett szokás, hogy megkérdezzük párunktól, szüleinktől vagy épp gyermekünktől este, hogyan telt a napja. De vajon tényleg oda is figyelünk arra, mit válaszolnak? Vezessünk be a mindennapjainkba egy olyan fél órát, amikor elmeséljük, mi történt velünk – és ilyenkor tényleg hallgassuk meg a másikat is! A nehézségek kibeszélése hatékony módszer a stressz levezetésére, kimutatható, hogy ilyenkor csökken a szervezetben a hozzá kapcsolható hormonok mennyisége, így jó hatással van lelkiállapotunkra.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
