Milliók életét keseríti meg a stressz - a munkáltatók nem veszik komolyan?
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabalesetek után a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig csaknem 1,1 milliót érinthet közvetlenül.
A munkavállalók borúsabban látják a helyzetet a munkaadóknál. Az ügynökség által megkérdezett dolgozók 51 százaléka szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4 munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója.
Hatalmas pénzek úsznak el, ha spórolunk a megoldáson
A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban a becslések szerint évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon mintegy 440 milliárd forint kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső munkanapok 50-60 százalékának hátterében a stressz, illetve annak negatív egészségi következményei állnak.
A munkahelyi stressz leggyakrabban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, illetve a személyi konfliktusok, és az ezek miatt kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki.
Díjnyertes megoldásokat keresnek
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a munkával összefüggő stressz csökkentése érdekében indította el tavasszal az "Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" elnevezésű kétéves kampányát. A vállalatok szeptember 12-éig jelentkezhetnek az Európai Helyes Gyakorlat díjra, amelyet a munkavédelmi szempontból példamutató cégek nyerhetnek el. A pályázati anyagban a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére alkalmazott megoldásokat kell ismertetni.
A Nemzeti Fókuszpont felhívta a figyelmet arra: a díjra pályázhat minden olyan vállalat, amely akár a legegyszerűbb, de kreatív technikákat alkalmaz a munkahelyi stressz csökkentése érdekében. Jó gyakorlat lehet akár egy céges családi nap megszervezése, a születés- és névnapok közös ünneplése, a közös sportolás, az irodai masszázs biztosítása, az új munkatársak aktív integrálása, vagy akár az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatásának kialakítása is. Külön kategóriában nevezhetnek a 100-nál kevesebb és a 100-nál több munkavállalót foglalkoztató cégek.