A GKI csütörtöki közleményében kifejti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakossági felmérése nem tesz különbséget abban, hogy mely országban történik a jövedelemszerzés, vagyis a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkát végzőkből is adódhat. Másrészt, ha igaz, hogy a munkaképes korú népesség 6,5 százaléka külföldön dolgozik - többségük feltehetőleg családjával együtt -, akkor ők teljes mértékben kimaradnak a lakossági statisztikákból.
A GKI szerint a mostanában napvilágot látott adatok, amelyek szerint félmillió dolgozhat külföldön, "komoly kérdéseket vet fel a lakossági megkérdezéssel zajló adatok megbízhatóságáról".
Matolcsy a nagykövetségektől kapott becsült adatokkal dolgozott
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten beszélt arról, hogy jelenleg "félmillió kitűnő magyar munkavállaló" dolgozik külföldön. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte, hogy Matolcsy György nagykövetségektől kapott becsült adatokra hivatkozott, amelyek alapján körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban, körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában.
A két módszerrel mérik, nem egyeznek meg a számok
A GKI csütörtöki elemzésében kifejti, hogy Magyarországon kétféle hivatalos statisztika van a foglalkoztatás mérésére. Az egyik a lakosság megkérdezésén, a másik a vállalatok, intézmények adatszolgáltatásán alapul. A két adat éveken keresztül nagyjából együtt ingadozott, majd 2011 elejétől trendjében is elvált egymástól.
2012 őszén a vállalati adatok alapján 2,7 millió foglalkoztatott dolgozott Magyarországon, ezzel szemben a lakossági adatok alapján 3,95 millió főt foglalkoztattak.
A lakosság körében végzett felmérés, a munkaerő-felmérés, a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves emberek gazdasági aktivitásáról nyújt információt, és a mintavétel háztartásokra vonatkozik, tehát az egy háztartásban élő összes munkavégzési korú személy adatát begyűjti a KSH.
Az intézményi statisztika 2006 óta a teljes nemzetgazdaságra - a mikro vállalkozásokra is - vonatkozik, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik.
Már a megkérdezettek köre is torzítja a statisztikát
A lakosság körében végzett felmérésben természetesen a Magyarországon élők tudnak részt venni. A külföldön dolgozók adatai csak akkor kerülhetnek be a felmérésbe, ha a háztartás egy része Magyarországon él. Ha azonban az egész háztartás külföldre költözik, akkor válaszaik nem kerülhetnek be. Szintén kimaradnak azok, akik szándékosan titkolják el külföldi munkájukat. Vagyis a külföldön dolgozókat nem tudják megkérdezni, de a mintavételt követő kivetítésbe őket is beleszámolják.
"Így a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát" - jegyzik meg. Ez a felülbecslés az elvándorlással egyre erősebb lesz, ez látható a két statisztika eltérésén is - hangsúlyozza a gazdaságkutató.
|
| A Privátbankár.hu sorozata fiatal magyar vállalkozókról. |
| Nem akartam hazatérni, de örülök, hogy visszajöttem - Úton a sikerhez IV. "Manapság ezt a külföldre menetelt egészen érdekes kontextusba csomagolja a politika párbeszéd, ami nem túl építő jellegű. Szerintem nagyon fontos, hogy külföldre menjünk: tanulni kell, látni kell. Nagyon fontos, hogy megismerjük azokat a mintákat, amik máshol már működnek - és ehhez adjuk hozzá a magunkét, hogy aztán valami többet hozzunk létre. A pályakezdő lét külföldön sem rózsásabb, még ha első ránézésre kedvezőbb jövedelmi viszonyokkal is kecsegtet. A végeredmény ugyanaz ott is" |
Budapesten már az átlagár is ütős, de van, ahol bőven millió felett adnak egy panel-négyzetmétert. 
