A Profession.hu a 3310 fős, reprezentatív mintán készült friss kutatása szerint a megkérdezett munkavállalók nagy része havi (29%) vagy heti (23%) rendszerességgel többet dolgozik hivatalos munkaidejénél, de ezt még sosem (74%) vagy csak egyszer-kétszer (20%) jelezte felettese felé.

A legtöbbet (alkalmanként 3 óránál többet) túlórázók legnagyobb arányban a férfiak (34%), az 50-65 évesek (31%), az alapfokú végzettségűek (57%), a vidéken élők (32%), a részben vagy egészben külföldi cégnél dolgozók (50%) és a 100 főnél többet foglalkoztató cégek dolgozói (31%) körében találhatók. A kutatásból az is kiderül, hogy a felső- és középvezetők munkaideje gyakrabban húzódik el, mint az alkalmazottaké, de a kötetlen, rugalmas munkarendben dolgozók is többet túlóráznak részmunkaidős kollégáiknál.

Mennyit és miért?

Nem mindegy, hogy a hivatalos munkaidő lejárta után hány órát dolgozunk még. A kutatás arra is rávilágít, hogy a rendszeresen túlórázók közel egynegyede több mint 24 plusz munkaórát (23%) halmoz fel egy hónap alatt.

A túlórázók fele (53%) többségében előre tudja, mikor kell tovább bent maradnia. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség plusz munkaórákra, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy túl sok a munka (35%) és mindehhez kevés a munkaerő (21%), valamint sok esetben mások helyett is dolgozni kell (8%). Csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a munkaadó elvárja a túlórát (7%) vagy a rossz időbeosztás (5%), esetleg a munkamánia (3%) vezetne hosszabb munkanaphoz. A munkavállalók szerint megoldaná a helyzetet a munkaerő-felvétel (44%), a magasabb jövedelem (26%) és a kevesebb munkamennyiség (20%).

Ingyen munka

Bár a megkérdezettek 10 százaléka a többletkereseti lehetőség miatt túlórázik, a többségnek (44%) nem, 35 százaléknak mindig, további 14 százaléknak pedig többnyire kifizeti a munkavállaló a plusz munkát. A túlórapénz valószínűbb a (részben) külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai esetében, valamint a fizikai munkát végzők és a részmunkaidőben dolgozók körében.

Bár sokat túlórázunk, pozitívum, hogy a megkérdezettek szerint ez nem okoz ellentétet a többet és a kevesebbet dolgozók között: a tovább maradók 42 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha kollégái időben végeznek, a korábban hazaindulók 50 százaléka szerint pedig nem kellemetlen, ha mások tovább maradnak az irodában.