|
| (Illusztráció, archív kép) |
15 százalékos béremelést kér jövőre, és az érdemi bértárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet – közölték a Privátbankár.hu-val.
Többet dolgoznak a járművezetők, mint kellene
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke szerint a járművezetők a végkimerülésig dolgoznak, már most túl vannak a munka törvénykönyve által engedélyezett 300 túlórán, és vállalnának még többet csak azért, hogy el tudják tartani a családjukat, meg tudjanak élni. Az elnök szerint azonban ez így egyáltalán nincs rendjén. Nem túlórákat, hanem megfelelő béreket kell biztosítani ahhoz, hogy a járművezetőknek ne kelljen szó szerint halálra dolgozniuk magukat – utalt egy közelmúltban bekövetkezett sajnálatos esetre, egy kollégájuk munka közbeni halálára. Nem ez volt az első ilyen vagy ehhez hasonló, munka közbeni tragédia a BKV-nál, ám a cégvezetés a közelmúltban kijelentette – éppen az EKSZ munkakörülményeket jobbító javaslatára –, hogy csak akkor hajlandó a munkavállalók rekreációjával foglalkozni, egészségük megőrzését vagy visszaállítását segíteni, ha erre törvény kötelezi.
Hónapokig húzódik
Az EKSZ a bértárgyalások viszonylag korai kezdését azzal indokolja, hogy a budapesti közlekedési cégnél általában hónapokig húzódik az egyezkedés, mert a vezérigazgatónak igen szűk mozgásteret hagy a tulajdonos – fővárosi önkormányzat – a megállapodásra, s a megegyezés után is újabb hetek telhetnek el, mire a végleges engedély megérkezik.
A szakszervezeti vezető kemény bértárgyalásokra készül. Annak ellenére ugyanis, hogy a létszámhiány miatt ésszerű lenne a mostaninál jóval magasabb béreket garantálni, s azzal a céghez csábítani új, fiatal munkavállalókat is.
A szakszervezet érdeklődéssel várja a menedzsment ajánlatát a cafetériára is. Naszályi ezzel kapcsolatban elmondta: az EKSZ elsősorban abban bízik, hogy a béren kívüli juttatások ügyében megállapodás születik a kormánnyal. A szakszervezet csak végső esetben támogatja a cafetéria beépítését a bérekbe – az nem lehet a béremelés része –, mert azzal várhatóan jelentősen csökken a munkavállalók jövedelme.
Bár megtették az első lépéseket. 
