Most dől el, kialakul-e a magas hozzáadott értékű termelési szerkezet Magyarországon - mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által szervezett Innovációs rendszerek című konferenciáján.
Növekszik a K+F ráfordítás
Megalakult a Nemzeti Innovációs Hivatal, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban tiszta, világos szabályrendszer alakult ki. Zárt finanszírozási rendszer jött létre: a közép és nagyvállalatok által éves szinten befizetett 40-45 milliárd forintnyi innovációs járulékból támogatja pályázatokon keresztül a kutatás-fejlesztési tevékenységet – sorolta az államtitkár.
Magyarországon 2011-ben a GDP arányos K+F ráfordítás 1,2 százalék, 336 milliárd forint volt, az elmúlt két évtizedben a legmagasabb. Fokozatosan növekszik a vállalati szektor részesedés, ez tavaly 160 milliárd forintot jelentett, 120 milliárd forint állami, a fennmaradó rész nemzetközi forrásokból származott – közölte Cséfalvay Zoltán.
Stratégiai cél, hogy 2020-ra a GDP arányos K+F ráfordítás érje el az 1,8 százalékot, harminc nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, s ugyanennyi globális nagyvállalati fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon – mondta a politikus.
56 ezerre emelkedhet a kutatók és fejlesztők száma
Az államtitkár elérhető célnak tartja, hogy a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen a kutatók és fejlesztők létszáma. Ezt segíti, hogy jövő évtől amennyiben egy vállalkozás PhD fokozattal rendelkező szakembert alkalmaz K+F területen nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie utána. Ez a becslések szerint 1300 kutatót érinthet.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora kifejtette, az elmúlt néhány évben az intézmény kiépítette az ország egyik legjobb technológiai transzfer szervezetét, elkészült az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitását bemutató tudástérkép, s szisztematikus üzletfejlesztés folyik az intézményben.
Az SZTE szellemi tulajdon portfóliójában 42 szabadalom van, az intézmény 11 licencia megállapodást kötött, és hét spin-off vállalkozást hozott létre – mondta a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő tudós.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
