A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,0%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 2,8%-os volt a bruttó keresetek emelkedése.
Ki fizeti a legtöbbet?
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (466 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz¬ellátás, légkondicionálás) követte (391 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humán-egészség¬ügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A vizsgált időszakban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57%-a átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ami 1,7 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is része¬sül¬het¬nek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol így a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6%-a kapott ezen a címen 10 200 forintot.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012 I. félévében átlagosan 5,5%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,4%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye 3,3%-kal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágak¬ban kö¬vetkezett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.
Nettó 142 700 - ennyi az átlag
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 188 000) forint volt, 1,6%-kal magasabb az előző évinél.
A 232 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3%-kal haladta meg a 2011. január–júniusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1% volt.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 810 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 32,7 ezer fővel kevesebb, mint 2011. január–júniusban. A költségvetési szférában 742 ezren dolgoztak (10,6 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 79 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első hat hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 62,6 ezer fő) a 2011. azonos időszakinak.
A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakkal együtt 2656 ezer fő állt alkalmazásban, 21,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.
Még él, de már alig. 
