A KSH megjelentette a tavalyi évre vonatkozó jövedelmi adatokat, melyekből önmagában viszonylag kevés látszik, de a decemberi adatok már izgalmasabbak. Vajon ezek alapján hogyan alakulhatnak a jövedelmek idén, és mennyit csökkenhet a fejlett EU-tagállamokhoz képesti lemaradásunk?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közli a keresetek január-márciusi alakulását.

Ott van a diákhitel - mondogatták egyre többet a keretszámok megvágása kapcsán a politikusok, holott a középiskolások nagy része az adósságfelhalmozásról hallani sem akar. A keretszámokat eltörölhetik, a diákhitel akkor is marad. Ki rokkan majd bele: az állam vagy a pályakezdők?

A jövő évre vonatkozó, már elfogadott adóváltozások után az RSM DTM kiszámolta, hogy mennyi nettó jövedelem társul majd a bruttó bérekhez. Első ránézésre is látszik, hogy azok fognak majd jól járni, akik bruttó 202 ezer forint felett keresnek - és persze a gyermekes családok.

A keresetek első héthavi alakulását publikálja ma a Központi Statisztikai Hivatal.

10 ezer fővel emelkedett a közszférában dolgozók száma, közülük minden 10. közfoglalkoztatott - ők húzzák le az átlagbért is.

Tavaly a háztartások reáljövedelme 3,2 százalékkal nőtt 2009-hez képest. A kormányzati intézkedések hatására, azonban a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők jártak a legrosszabbul, míg a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók nettó jövedelme 314 ezer forinttal nőtt. Mindezek mellett a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők közötti szakadék tovább mélyült.