A Központi Statisztikai Hivatal 2010. évet jövedelmi helyzet alapján vizsgáló tanulmánya szerint Magyarországon az egy főre jutó nettó jövedelmek 2005-ig tartó növekvő tendenciája az évtized közepén megfordult, 2007-ben még csak reálértéken, 2008-tól pedig már nominálértéken is csökkent a lakosság átlagos jövedelme.
3,2 százalékkal emelkedett a reáljövedelmünk tavaly
A kedvezőtlen helyzet 2010-ben az adóváltozásoknak köszönhetően valamelyest javult, a háztartások 2009-hez képest éves szinten már több mint 72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékos reáljövedelem-emelkedést jelentett. A tavalyi évben az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 145 614 forintot, a nettó jövedelem pedig 939 396 forintot tett ki.
A vizsgált időszak alatt a nettó jövedelem aránya a bruttó összeghez viszonyítva 2001-ben volt a legmagasabb (83,2%), ezt követően szinte évről évre romlott a nettó jövedelmi pozíció. 2010-ben az adóváltozásoknak – a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás – köszönhetően jelentős javulás következett be, a nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki.
Van, aki 9 ezret veszített, míg más 341 ezret nyert az adóváltozásokkal
Ugyanakkor a kormányzati intézkedések hatása a különböző jövedelmi decilisekbe tartozókat eltérően érintette. Az intézkedések következtében az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, azonban elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban. Az alsó jövedelmi decilisben élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél.
Az egy főre jutó bruttó és a nettó jövedelmek változása az előző évhez képest jövedelmi decilisenként (2010)
Forrás: KSH
A felső kategóriákba tartozók helyzete ugyanakkor látványosan javult, a tizedik decilisbe tartozók, a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők nettó jövedelme 341 ezer forinttal emelkedett. A lakosság jövedelmi egyenlőtlenségei szeint a két szélső tizedbe tartozók, vagyis a legalacsonyabb és a legmagasab jövedelemmel rendelkezők közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, valamivel magasabb, mint az előző években volt.
A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselik a legnagyobb arányt, amelyet a társadalmi jövedelmek követnek. A munkajövedelmek részesedése 2005-től folyamatosan csökkent, ugyanezen időszak alatt az egyéb jövedelmeké 1 százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel 3 százalékponttal nőtt.
A nyugdíjasok és a munkanélküliek miatt nőttek a társadalmi jövedelmek
A társadalmi jövedelmek növekedésében a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet. A válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.
A KSH tanulmánya szerint a területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek, a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.
2010-ben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki, melynek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A táppénz folyósítási szabályai 2009. augusztus 1-től módosultak (összege és a passzív táppénz időtartama is csökkent), ami miatt a táppénz egy főre jutó éves összege 2009-ről 2010-re jelentősen, 27 százalékkal visszaesett.
Értékelte Magyarországot az S&P. 
