Az adatok között első helyen a 2016-os teljes éves bruttó átlagkereset, szerepel, ami 263 200 forint lett. Ez ugyan 6 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, de szerencsére a jelenlegi tényleges helyzethez képest ez már elavult adat. A decemberi adat már 288 800 forint lett, aminek egy részét ugyan év végi, szezonális hatások adják, de ugyanakkor a növekedési ütem fel is gyorsult a tavalyi második félévben, köszönhetően a munkaerő-hiánynak, az idei januári adatban pedig már a magas idei minimálbér-emelés is érződni fog.
Közmunka nélkül
Ami még megemlítendő az adattal kapcsoltban: az a közmunkásokat is tartalmazza, a reálisabb számot (a tényleges munkaerőpiacon elérhető jövedelmet) nélkülük, és ezt közzé is tette a KSH: az év egészére bruttó 278 100 forint. A decemberi adatot ugyan nem közölték, de ha arányosan számoljuk, az nagyjából 305 000 forint lehet. Ez azt jelenti, hogy a tényleges munkaerőpiacon elérhető átlagos bruttó jövedelem végre gyakorlatilag elérte az 1000 eurót. A várható januári adat vélhetően már meg is fogja haladni azt.
Mi kerül a zsebbe?
Nézzük, hogy néz ki mindez a tényleges jövedelmek, vagyis a nettó bérek tekintetében. Az egész éves adat 175 ezer forint, a közmunka nélkül 185 ezer, a családi kedvezményt is figyelembe véve becsült adatok vannak: 182, illetve 193 ezer forint. A decemberi adatok: 191 ezer forint, családi kedvezménnyel 198 ezer, közmunka nélkül 203 ezer, közmunka nélkül és a családi kedvezményt figyelembe véve 210 ezer forint.
Tekintsük ezt az utóbbi számot mérvadónak, és nézzük meg, hogy állunk euróban, hogy összehasonlítást végezhessünk. A 210 ezer forintot tekintsük 700 eurónak (ha a várható januári adattal számolunk, már biztosan fölötte lesz). Ez az utolsó 1-2 évben már euróban is komoly növekedés, hisz ezzel elértük az átlagos német szint harmadát.
Felzárkózás
Ez persze még mindig kevésnek tűnik és sok szakmában külföldi munkára ösztönöz, de az adat nemrég még négyszeres volt, ráadásul a magyar keresetek növekedési üteme idén és jövőre szinte biztosan magas marad, és jó esetben az azt követő években is folytatódik a bérfelzárkózás, ha lassabb ütemben is.
Az erős munkaerő-elszívó hatás valószínűleg akkor csökkenne le, ha a hazai nettó keresetek elérnék a célországok hasonló adatának felét. Ha maradunk a német adatoknál, akkor ez 1000 eurót jelentene, vagyis 310 ezer forintot mai árfolyamon. Ez a vélelmezhető januári adatokhoz képest már valamivel kevesebb, mint 50 százalék növekedés lenne, ami elsőre soknak tűnik, de a béremelkedések jelenlegi üteme mellett nem irreális 5-6 éves távon.
Régiók, szakmák
Természetesen szakmák és földrajzi régiók szerint jelentős eltérések vannak: a nyugati országrészben Ausztria közelsége miatt jóval magasabbak a bérek, mint a keleti országrészben, és a fővárosban is sokkal jobb a helyzet, mint az ország legtöbb részén. Az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozó szakmákban nagyobb a növekedés, részben a minimálbér jelentős emelése miatt, részben azért, mert ezek iránt óriási kereslet van a fejlett országokban.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
