Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért. Az euróövezetben 2014-ben a medián órabér 14,1 euró, az unióban pedig 13,2 euró volt, ennek a kétharmadánál az eurózóna 19 országában a foglalkoztatottak 15,9 százaléka, a 28 uniós országban pedig 17,2 százaléka keresett kisebb összeget.
Az egyes uniós tagállamok között jelentős az eltérés az alacsony keresetűek arányát tekintve. A statisztikában nem szerepelnek Görögország és Horvátország adatai.
A munkavállalók legnagyobb arányban, 25,5 százalékkal, Lettországban tartoztak az alacsony keresetűek közé. A balti köztársaságot szorosan követi Románia (24,4 százalék), Litvánia (24,0 százalék), Lengyelország (23,6 százalék), Észtország (22,8 százalék), Németország (22,5 százalék), Írország (21,6 százalék) és Nagy-Britannia (21,3 százalék).
|
| Az alacsony keresetűek aránya (%) az EU egyes tagállamaiban. (Forrás: Eurostat) |
Az ellentétes póluson, ahol a munkavállalók kevesebb mint 10 százaléka esett az alacsony keresetűek kategóriájába, Svédország az első helyezett 2,6 százalékkal, majd Belgium (3,8 százalék), Finnország (5,3 százalék), Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,8 százalék) és Olaszország (9,4 százalék) következett.
Magyarországon 2014-ben a medián órabér 3,6 euró volt, ennek kétharmadánál, 2,4 eurónál a foglalkoztatottak 17,8 százaléka keresett kevesebbet. A százalékos arányt tekintve a magyarországinál 11 országban volt jobb a helyzet, miközben a medián órabér 21 országban volt nagyobb.
Hatalmas a különbség
Az euróban számolt medián bruttó órabért tekintve 15-szörös a különbség a két véglet között: Dániában a legmagasabb a medián órabér, 25,5 euróval, a legkisebb pedig Bulgáriában, 1,7 euróval. Dánia után Írország (20,2 euró), Svédország (18,5 euró), Luxembourg (18,4 euró), Belgium (17,3 euró) és Finnország (17,2 euró) következett az élbolyban. A lemaradók között Bulgária után Románia (2,0 euró), Litvánia (3,1 euró), Lettország (3,4 euró) és Magyarország (3,6 euró) volt a sorrend.
Az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket kiküszöbölő vásárlóegységben (PPS) számolva már csak ötszörös a különbség a medián bruttó órabér két véglete között.
Ezt a listát is Dánia (18,5 PPS) vezette, Írország (18,4 PPS), Belgium (15,4 PPS), Németország és Luxembourg (egyaránt 15,0 PPS), valamint Hollandia és Svédország (egyaránt 14,5 PPS) előtt. A helyzet Bulgáriában (3,6 PPS) a legrosszabb, majd Románia (4,0 PPS), Lettország (5,0 PPS) és Litvánia (5,1 PPS) következett. Magyarország (6,5 PPS) a 20. helyen áll, holtversenyben Szlovákiával.
Rosszabb helyezetben vannak a fiatalok és a nők
Az Európai Unióban foglalkoztatottak közül a nők 21,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 13,5 százaléka, míg a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak 31,9 százaléka, a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek pedig a 15,3 százaléka tartozott az alacsony keresetűek közé.
Életkor szerint a 30 évnél fiatalabbak 30,1 százaléka, a 30 és 59 év közötti korosztálynak pedig a 14 százaléka keresett kevesebbet a medián órabér kétharmadánál. Az alacsony iskolázottságúak 28,2 százaléka, a középfokú végzettséggel bírók 20,9 százaléka, a diplomásoknak pedig a 6,4 százaléka volt alacsony keresetű 2014-ben.
A bolygó kétharmadát borító óceánok felszíni átlaghőmérséklete júniusban átlagosan 20,98 Celsius-fokot ért el. 
