Nagy az eltérés az iskolák között, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Erre a kormány elé kerülő jelentés azzal az eredendően állítólag a szülőktől származó javaslattal áll elő, hogy a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát. Ezt a Jobbik 2010 óta rendszeresen felveti, óriási vitákat kavarva - írja a hvg.
Az Oktatási Hivatal és a köznevelési kerekasztal szakértőivel összeállított problémajegyzék összesen négy területre vezeti vissza a közoktatás azon gondjait, amelyek szerepet játszhattak a kompetenciamérés kudarcában.
Ilyennek tartják például a tanulási motiváció hiányát, valamint a médiát is okolják részben a kudarcért. A tartalmi problémák közt előkelő helyen említi az anyag azt a magyar közoktatásról évek óta hangoztatott kritikát is, hogy a központi és helyi tantervek túl vannak terhelve lexikális tartalmakkal, és az iskolai tantervek is túlságosan ismeretközpontúak. Az alkalmazott tudást vizsgáló felmérések – így a PISA – kudarcáért is felelős hozzáállás helyett ezért a tartalmi elemek csökkentését és az alkalmazási készségek erősítését ajánlja a dokumentum, a természettudományos kompetenciákban tapasztalt lemaradás javítására pedig komplex természettudományi oktatást, és átfogó, kötelező természettudományi kompetenciamérés bevezetését.
Kevés a tanár
A pedagógiai szolgáltatással kapcsolatos problémák között az első helyen említi az összegzés, hogy sok iskolában hiányoznak a hozzáadott pedagógiai értékek, a hátrányos helyzetű iskolák pedig komoly szakemberhiánnyal küzdenek.
Az előbbi gond orvoslására egy mentoráláson alapuló támogatási hálózat kialakítását javasolja a dokumentum, amelyben egymástól tanulhatják el a jó példákat az iskolák, az utóbbira pedig olyan, differenciált bérezési rendszert ajánl, amely bérpótlékkal és lakhatási támogatással ösztönözné a hátrányos helyzetű iskolákban dolgozó tanárokat.
Mérhető eredménye van az önkéntes korlátozásnak. 
