A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben a teljes foglalkoztatást jelent - mondta Matolcsy György éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában.
A hétfői ülésen a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban.
Matolcsy György hangsúlyozta: jövőre a kormány azt szeretné, hogy legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen.
Közmunkások országa?
| A meghallgatáson a miniszter arról is beszélt, hogy a tranzakciós illetéket valószínűleg nem lehet majd kiterjeszteni a jegybankra. Részleteke >>> |
Nem rég egy lapinterjúban Orbán Viktor beszélt arról, hogy a közmunkások számát a jelenlegi 205 ezerről 300 ezer főre akarja bővíteni jövőre. A KSH statisztikái szerint a foglalkoztatottság elérte a válság előtti szintet - bár a versenyszférában az elmúlt félévben több mint 30 ezerrel csökkent az álláshelyek száma. A közfoglalkoztatottak száma viszont megnégyszereződött.
A másik kiemelt eredmény, hogy olyan - hagyományos és nem hagyományos - eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy 3 százalék alá csökkent a költségvetési hiány.
A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy György szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, miközben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.
Az állástalanok száma még mindig elfogadhatatlanul magas
A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György.
Szólt arról is, hogy az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. Matolcsy György kiemelte: 65 százalék közelében van az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta 5 éves csúcsot ért el. Hozzátette: az aktivitási ráta 20 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas.
A miniszter elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunka rendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek.
Hozzáfűzte, hogy ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új Munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés.
Célzott tehercsökkentés
A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat.
Matolcsy György hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
