Az Európai Bizottság 2012 novemberében terjesztett elő egy uniós jogszabályt annak érdekében, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett európai vállalatok vezetésében 40 százalékos legyen a nők aránya, azaz egyre több területen felismerik fontosságukat a vezetésben, és jelentős lépések történnek Európa-szerte a női vezetők számának emelése érdekében. Magyarország nem áll rosszul ezen a téren, mivel összességében a magyar cégek vezetőinek 32 százaléka, azaz a cégirányítók harmada nő. Azonban a nagyvállalatoknál van mit behozni, ott az arány jóval alacsonyabb.
Van, ahol egyenlőek az arányok
Magyarországon a cégméret növekedésével csökken a nők szerepe a vezetésben, mivel míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 százalék a női vezetők aránya, addig a legnagyobb – 250 fő feletti – cégeknél már csak 15,1 százalék. A HBLF, a Bisnode Magyarország Kft, a Figyelő és a Budapesti Corvinus Egyetem 2014 novemberében kutatást végzett a nők arányáról a magyar gazdaság 200 legsikeresebb vállalatának körében.
|
Alkalmazottak száma |
Női vezetők aránya |
|
0 és ismeretlen |
34% |
|
1–9 fő |
32% |
|
10–19 fő |
24,5% |
|
20–49 fő |
22,6% |
|
50–249 fő |
20,7% |
|
250 fő és több |
15,1% |
A kérdőívet 72 vállalatvezető töltötte ki, és a felmérés szerint a Top 200 vállalat 15 százalékában van női vezető az igazgatótanácsban, 17 százalékában van női vezető a menedzsmentben. Mindössze a válaszadók 6 százalékánál éri el a nők aránya a vezetőségben az 50 százalékot, a női középvezetők aránya pedig átlagosan 28 százalék, így a 30 százalék már belátható távolságban van, a 40 százalék maximum középtávon teljesülhet. Cégenként meglehetősén vegyes kép mutatkozik, számos olyan nagyvállalat van, ahol egyáltalán nincs nő a vezetésben, de vannak olyan cégek ahol már a nemek aránya kiegyenlített.
Nagyobb cég, kevesebb női vezető
A Bisnode elemzése szerint megyei bontásban nagyon hasonló értékekkel találkozunk. Megyei átlagban 29,6 százalék és 33,9 százalék közötti a női vezetők aránya a vezetésben. A Csongrád megyei cégeknél a legmagasabb (33,92 százalék) ez a szám. Ezzel szemben a Vas megyei cégek vezetésében a legkisebb arányú (29,62 százalék) a nők aránya. Meglepő, hogy Budapest sem jár elöl a nők vezetőként történő foglalkoztatásában, mivel csupán 5 megyét előzött meg 32,14 százalékos értékével, ez alapján elmondhatjuk, hogy a fővárosi cégek más területekhez képest inkább férfiközpontúak.
A cégtulajdonosok 40 százaléka nő. A nagyobb vállalkozások esetén azonban már jóval kisebb az arányuk. A 250 fő feletti cégekben vannak legkevesebben – 28,1 százalék –, míg a legkisebb vállalkozásokban a legtöbben (41,1 százalék). Általánosságban tehát elmondható, hogy a cégmérettel csökken a női tulajdonosok aránya, ugyan az érték már nem szór annyira, mint ahogy vezetők esetén. Tulajdonosként arányaiban jóval több nőt látunk a hazai cégeknél, mint vezetőt, ami különösen igaz a nagyobb vállalkozásokra. Míg a 250 fő feletti cégek esetén hozzávetőlegesen minden hetedik vezető nő, addig a legnagyobb cégek tulajdonosainál minden negyedik.
|
Alkalmazottak száma |
Női tulajdonosok aránya |
|
0 és ismeretlen |
41,1% |
|
1–9 fő |
39,5% |
|
10–19 fő |
33,4% |
|
20–49 fő |
32,4% |
|
50–249 fő |
32,4% |
|
250 fő és több |
28,1% |
Valószínűsíthető, hogy a jövőben a nők szerepe nőni fog a cégvezetésben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy itthon is egyre több a kifejezetten női vezetőknek, női vezetőkről szóló konferencia, valamint az egyetemet végzettek több mint fele nő.
Az Európai Unió Bíróságához akar fordulni Lengyelország, miután Magyarország menedékjogot adott Marcin Romanowski ellenzéki politikusnak. 
