A hazai cégek elsöprő többségét adó mikro- és kisvállalkozások tevékenységét komolyan veszélyezteti, ha egy vagy több kulcsemberük kiesik a munkából. Egy friss kutatás szerint a meghatározó szerepet betöltő munkatársak, vezetők átmeneti elvesztése – akár baleset, sérülés vagy betegség miatt – a 44 százalékuknál közepesen komoly, 21 százalékánál pedig gyakorlatilag megoldhatatlan nehézséget jelentene

2013 óta több mint 10 százalékot csökkent a nemzetközi érdekeltségű társas vállalkozások aránya a milliárdos cégek körében hazánkban.

Ugyan már lecsengőben van a harmadik hullám Magyarországon, a járvány rányomta a bélyegét a mindennapjainkra, így a munkahelyi hatékonyságra is. A Harvard üzleti szaklapja egy egyetemi kórház példáján keresztül mutatta be, mennyit számíthatnak a menedzsment döntései a hatékonyság növelésében.

A generációváltás nehezen megy? Sok a sikertelen cégátadás, ha a céget átvevő történetesen a cégátadó gyermeke? A családi vállalkozások többsége természetesen arra törekszik, hogy a majdani örökösök vigyék tovább az apa (szülők) által létrehozott értéket. Miért tudnak és miért nem tudnak együtt dolgozni a cégátadók és a cégátvevők? A cégöröklés és a vagyon biztonságba helyezésének legfontosabb tennivalója mellett többek között erre a kérdésre is választ adnak az előadók a Piac & Profit – BKIK harmadszorra megrendezendő Generációváltás a cégben című konferencián.

Ha valaki lehengerlően magabiztos, az agresszivitásig versengő, törtető és énközpontú, vagyis tipikusan a férfiakra jellemző vonásokkal rendelkezik, arra jellemzően azt mondják, született vezető. Egy új szakkönyv amellett érvel, hogy ez a hozzáállás teljes hülyeség, sokkal jobban tennénk, ha végre elhagynánk ezt a régi beidegződést, és az intuíciók helyett mérhető adatok alapján választanánk ki a feletteseket. A macsó viselkedés mögött ugyanis sokszor nincs semmi: az csak a feladatra való alkalmatlanságot maszkírozza el.

Újabb öt évre maradhat Hernádi Zsolt az elnöki székben.

A hazai, feltörekvő középvállalatok mintegy 90 százaléka ugyan kedvezően ítéli meg a helyzetét, a legnagyobb kihívást azonban az ügyfélszerzés mellett a cégutódlás jelenti a KKV-k számára, derült ki a Deloitte Magyarország Versenyképességi Indikátor Jelentéséből. Emellett továbbra is fejtörést jelent a képzett munkaerő elérése is.

42 ezernél jár azoknak a száma, akiket eltiltottak a cégügyektől.

Ugyan szép lassan stabilizálódik a nők helyzete a cégvilágban, hiszen a női cégvezetők tartják a pozíciójukat a piacon, ám a jelenleg működő hazai vállalkozásokban a női cégjegyzésre jogosultak egyharmados aránya gyakorlatilag alig változott 2013 óta. Sőt, tavaly kismértékű korrekció zajlott a megelőző két év felfutása után. Kicsiben inkább otthon vannak a szebb nem képviselői, mint egy nagyvállalat vezetésében, de ezzel együtt mindenhol fel-felbukkanhatnak a női főnökök, állítja az Opten.

Ha valakinek a múltjában sötét foltok vannak, de mégis rábízzák a cég vezetését, azzal az egész cég elbukhat - érdemes inkább előre ellenőrizni, nincs-e valami kizáró feltétel.

Csak 2016-ban több mint 13 ezer magánszemélyt tiltottak el a cégvezetéstől, ezzel 30 ezer felé emelkedett az eltiltott személyek száma.

Januártól nyilvánosságra hozzák a cégek tényleges tulajdonosainak a nevét.

A hazai kis- és középvállalkozások (KKV) vezetőinek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom elegendő lehet a visszaélések megelőzésére, ugyanakkor átlagosan éves bevételük 5-7 százalékát visszaélések miatt vesztik el, ami árnyalja a vállalatvezetők pozitív elképzeléseit – derült ki az EY Magyarország és a Gazdaság-, és Vállalkozáskutató Intézet közös kutatásából.

Tavaly közel négy százalékkal emelkedtek a bérek. A vezetők 2015-ben is szép összeget tehettek el, a juttatásokat nem számítva.

Az elmúlt öt évben csökkent azoknak a gazdasági társaságoknak az aránya, amelyekben a nők is tulajdonosi vagy aláíró szerepet kaptak. Annak ellenére, hogy a statisztikák szerint a hölgyekhez is kötődő cégek megbízhatóbbak, visszaszorulóban van a nők szerepe a cégvilágban.

Az adathalászat és az internetes átverések mondhatni a fénykorukat élik, ezért nem is igazán meglepő, hogy a magyar cégek hiszékenységére még Kínából is rápróbálnak időnként. Ez a levél jól van megírva, eléggé hiteles – téged át tudnának verni?

Egy friss felmérés szerint a magyar vállalatvezetők kreatívak, jól képzettek, valamint tisztában vannak a piac működésével, ugyanakkor meglehetősen passzívak, és gyenge lábakon áll náluk a vevő-orientáltság. Utóbbi azért káros, mert ezzel a nemcsak a cég, de az egész régió versenyképessége is romlik.

Hazánkban a cégvezetők 32 százaléka nő, sőt cégtulajdonosok terén még nagyobb az arányuk - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. Felmérések azt mutatják, hogy átlagosan 25 százalékos a tőkemegtérülési mutató azoknál a cégeknél, ahol a vezetőségben vegyesen találhatók nők és férfiak. Ezzel szemben mindössze 9 százalék ez az arány ott, ahol valamennyi vezető férfi.

A Privátbankár.hu Cégvezetés, ügyvezetői felelősség konferenciájának két előadója is foglalkozott a vezetői felelősségre vonás kérdésével. Míg Dr. Nehéz-Posony Márton előadása a jogszabály értelmezéséről szólt, addig Kiss Viktor felvázolta, hogyan segíthet a biztosító, ha baj van.

Vezetői feladatokról, kritikus döntési helyzetekről volt szó a Privátbankár.hu Cégvezetés, ügyvezetői felelősség konferenciájának panelbeszélgetésén. Az egyik legnehezebb döntés az, amikor el kell engedni a gyeplőt - aki nem teszi időben, könnyen kiéghet, amit ha későn vesz észre, nem fogja tudni élvezni munkája gyümölcsét.

A magyar családi vállalkozások jól alkalmazkodnak a változásokhoz és hosszú távra terveznek - a vezetés azonban gyakran egyetlen embert jelent, a tulajdonost - ha ő rossz formában van, akkor a cége is, ha pedig már nem képes irányítani, gondoskodni kell a megfelelő utánpótlásról. Hogyan és mikor adjuk át a vezetést? Hogyan válasszuk ki cégünk kulcsembereit?

Nem árt például a közös gondolkozás a mindennapokban. A kutatás-fejlesztésen, az irányításon is sok múlik. A KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. második generációs tulajdonosa, Kürti Tamás az Egyesült Államokban (is) tanulmányozta, hogy milyen a jó family business. Videóinterjú

Egy nemzetközi felmérés szerint a cégek mindössze harmada éli túl a cégutódlást, a többi elvérzik. A családi vállalkozások közül minden másodikat eladnak az alapító-tulajdonosok. Vajon miért? Mennyire készültek fel a cégvezetők arra, hogy egyszer vissza kell vonulniuk? Videóinterjú

Mi a jobb, ha a család vagy egy menedzsment irányítja a céget? Bárány László, a Master Good Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója az előbbi mellett tett le a voksát. Közvetlenül a rendszerváltás után lett magánvállalkozó, cégét abban a tudatban építette fel, hogy egyszer a fiai fogják vezetni. Videóinterjú

Idén tovább bővítené gyárát a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonosa. Balogh Levente exportbővülésben és újabb gyártósorban gondolkodik, ehhez azonban banki hitel is kell. A Privátbankár.hu-nak azt mondta: az üzleti környezet biztató, az adózáson lenne még mit javítani. Videóinterjú

Néhány jogszabály még hiányzik ahhoz, hogy el tudjon indulni a bizalmi vagyonkezelés, ám az új Parlament felállásával ismét beindulhat a jogalkotás, aminek következtében ez az új intézmény az év végétől pöröghet fel – mondta el Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgatója a Privátbankár.hu konferenciáján.

A hazai vállalkozások 80 százaléka családi cég - ennek minden előnyével és hátrányával. A nagy kérdés mindig az, hogy ki viszi majd tovább az üzletet; a Privátbankár.hu konferenciáján egy igazi, működő példát mutattak be arra, hogyan veheti át a következő generáció a céget. A Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa pedig elmondta, hogyan lehet multi egy családi vállalkozásból.

A régió országai közül Magyarországon vannak a legnagyobb arányban a női vezetők: a cégtulajdonosoknak például közel 40 százaléka – derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő üzleti információszolgáltató elemzéséből. A nők leginkább Hajdú-Bihar megyében alakítanak cégeket.