Ombudsman: visszásságok a közfoglalkoztatásban

Szabó Máté a Munka Méltósága projekt keretében vizsgálta a közfoglalkoztatásba bekerüléssel, az onnan kikerüléssel, a programok működésével, az adatkezeléssel és adminisztrációval, a programok ellenőrzésével és szakmai irányításával kapcsolatos alapvető alkotmányossági kérdéseket, valamint a közfoglalkoztatási bérezéssel, illetve a munkajogi garanciák hiányával kapcsolatos alapjogi problémákat.

Az ombudsman szerint a közfoglalkoztatottak halmozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel esetükben egyszerre jelenik meg a munkáltatók és a hatóság önkényes jogalkalmazásának lehetősége, amit további adminisztrációs jellegű problémák is súlyosbíthatnak. Rámutatott, hogy a kiszolgáltatottság több szinten jelentkezik: kiszolgáltatott az, aki közfoglalkoztatottként dolgozik, de az is, aki nem tud bekerülni közéjük. A közfoglalkoztatás nem öncél, hanem a foglalkoztatáspolitika egyik eszköze, amely megfelelő képzés nyújtásával elősegítheti, hogy a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók visszatérhessenek az elsődleges munkaerő-piacra.

Az alapvető jogok biztosa szerint szerint lényeges, hogy a közfoglalkoztatottak számára a szabályozásban és a mindennapi gyakorlatban is rendelkezésre álljanak az egyenlő jogaikat védő garanciák. A jelentés kiemeli, hogy a közfoglalkoztatásban nem a hagyományos munkavállalói jogokat védő szabályok lebontása, hanem éppen ellenkezőleg, további garanciák beépítése az alkotmányosan elvárt. A vizsgálat a közfoglalkoztatásba bekerüléssel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy a rossz szociális helyzetben lévő álláskeresők szempontjai nehezen érvényesülnek. A közfoglalkoztatók eredendő erőfölénye, a pontos eljárási rend hiánya miatti kiszámíthatatlanság sérti a jogbiztonságot, akadályozza az esélyegyenlőség előmozdítását.