Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba

Magyar kivándorlás Németországba
	Beköltözés	Kiköltözés	Különbség (nettó vándorlás)
1996	16 636	16 994	-  358
1997	11 231	15 105	- 3 874
1998	13 328	12 190	1 138
1999	14 913	12 492	2 421
2000	16 049	14 232	1 817
2001	17 421	14 988	2 433
2002	16 531	15 642	889
2003	14 256	14 776	-  520
2004	17 369	16 254	1 115
2005	18 546	15 475	3 071
2006	18 634	14 618	4 016
2007	22 163	16 704	5 459
2008	25 100	21 365	3 735
2009	25 258	22 083	3 175
2010	29 220	20 425	8 795
2011	41 134	24 106	17 028
Összesen:	317 789	267 449	50 340
Tíz év alatt:	228 211	181 448	46 763
(Forrás: Destatis.de)

A német statisztikai hivatal május 16-án sajtóközleményt adott ki az ország tavalyi ki- és bevándorlási statisztikáiról, amelyből kiderül, hogy 958 ezer fő érkezett az országba, ami 160 ezer fős, 20 százalékos növekedés és egyszer sem volt ilyen magas az utóbbi 15 évben. Ugyanakkor 679 ezer lakos költözött el onnét, tehát nettó 279 ezren vándoroltak be, ami szintén a legmagasabb szám 1996 óta. Az érkezők közül 842 ezer volt külföldi, a többi visszatelepülő német.

Emigrációban leköröztük a görögöket

A betelepülők nagy része az EU-ból érkezett, érthető módon annak is a krízis által leginkább sújtott területeiről, Dél- és Kelet-Európából. A Görögországból érkezők száma 90 százalékkal nőtt 2010-hez képest (11 ezer fővel), a spanyoloké 52 százalékkal (7000 emberrel), a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országokból jövők pedig 43 százalékkal, 75 ezerrel többen voltak.

Ebből 12 ezer fős növekmény jutott a magyarokra, jóval kevesebb, mint a lengyeleké vagy a románoké – derül ki a sajtóközleményből. Örömre azonban az égvilágon semmi ok, a jelek szerint a közlemény írója elszámolhatott valamit. A statisztikai hivatal honlapján levő részletes idősorokból ugyanis az derül ki, hogy 41 134 fő települt ki és 24 106 jött vissza tavaly, tehát 17 028 emberünk maradt kint, ami 8233 fővel több, mint 2010-ben. Mivel 2010-ben 8795 fő volt az egyenleg, ez 93,6 százalékos növekedést jelent a nettó kivándorlók számában. Ez a növekedés még meg is haladja a görögökét.

Kiment Cegléd, kint maradt Mohács

Pedig már az említett 2010-es kivándorlási létszám is sokkal magasabb volt, mint bármikor 1996 óta (lásd táblázatunkat), és közel háromszorosa a 2009-es 3175-nek is. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az elmúlt két évben, 2009 vége és 2011 vége között több mint ötszörösére, 3175 főről 17 028 főre nőtt a Németországba települő magyarok száma, ami eléggé ijesztő ütemű növekedés.

 

„Ez a 41 ezer főnyi kitelepülő annyi, mint Cegléd teljes lakossága, mintha az adott városból mindenki Németországba költözött volna tavaly. Igaz, mivel van visszaáramlás is, ezért nettóban csak 17 ezer embert, azaz csak egy Mohácsot veszítettünk” – kommentálta egyik kollégánk.

 

Ausztria, Anglia is rekordot rekordra halmoz

Mindezt alátámasztják a Privátbankár által nemrég idézett német munkaügyi statisztikák is, amelyek szerint a tavaly május 1-jei munkaerő-piaci nyitás után a magyar dolgozók száma mindössze fél év alatt 43 százalékkal, 8733 fővel majdnem 29 ezer főre emelkedett. Hasonló folyamatokra utalnak a legfrissebb osztrák és brit munkaügyi statisztikák is. Ausztriában 57 százalékkal nőtt az ott dolgozó magyarok száma, bár legtöbbjük feltehetően hazulról ingázik. Nagy-Britanniában pedig szintén rekordszinten van a magyaroknak kiadott új társadalombiztosítási igazolványok száma.

Érdekesség, hogy az új német közlemény szerint Németországot 140 ezer német hagyta el, és csak 116 ezer települt vissza. (Bár a kitelepülők között sok nyugdíjas lehetett, aki vagy a kellemesebb klíma, vagy alacsonyabb árak miatt keresett magának másik lakhelyet, például Dél-Európában.) A legtöbb bevándorló Németországon belül Északrajna-Wesztfáliába, Bajorországba és Baden-Württenberg tartományokba érkezett.