A közel 4000 dolgozó megkérdezésével készült „Szabadság – élünk vele?” című reprezentatív felmérésből kiderül, a munka mellett nem fordítunk elég időt a feltöltődésre, kikapcsolódásra. A hazai munkavállalók negyven százaléka, ezen belül is leginkább a nők és a saját bevallásuk szerint nélkülözések közt élők találják kevésnek az adott évben kivehető szabadnapok számát, míg az anyagi biztonságban élők nagyobb része elégedett ezzel.
A megkérdezettek közel felével többször előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra vagy munkája miatt meg kellett szakítania azt, esetleg felettese nem engedte el pihenni a kiválasztott időpontban. A ki nem vett szabadnapokat a dolgozók több mint felének nem fizeti ki a munkáltatója, arról azonban, hogy mikor megy szabadságra, 52 százalék nagyobb részben szabadon dönthet.
Sokan nem veszik ki a szabadságot
A munkavállalók 31 százaléka nem tudja kivenni az összes szabadnapját az adott évben: a szabadnapokból átlagosan 36 százalék marad meg évvégén. Aggasztó az az eredmény is, hogy az említett 31 százalékból 8 százalék egyáltalán nem, vagy csak pár napra megy szabadságra. Ez leginkább a felsővezetőkre és az egyéni vállalkozókra jellemző.
Azok, akik nem tudják kivenni az összes szabadnapjukat, az esetek közel felében az elvégzendő munka mennyiségében látják pihenésük akadályát. Tízből négy esetben viszont a helyettesítés nem megoldott és további 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy amúgy sincs pénze nyaralásra. 10 százalék nem szeret kiesni a munkából, illetve 5 százalék kifejezetten munkamániásnak vallja magát. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a rosszabb anyagi helyzetben lévők körében az átlagosnál magasabb azon munkavállalók aránya, akiknek szabadnapjaik legalább fele megmarad év végére.
Ki hány napra utazik?
A kutatásból kiderül az is, hogy bár a résztvevők 35 százaléka külföldi szállodában pihenne legszívesebben, erre mindössze 9 százaléknak van lehetősége. A belföldi turizmus szempontjából viszont jó hír, hogy minden harmadik munkavállaló nyaral belföldön panzióban, apartmanban vagy látogatja meg barátait, ismerőseit.
Pozitív eredmény az is, hogy a megkérdezettek több mint fele maga dönti el, mikor megy pihenni, a legtöbben (71 százalék) több részletben veszik ki szabadnapjaikat. A dolgozók 34 százaléka egy hétre, 20 százaléka pedig kevesebb, mint 1 hétre utazik el. Bíztató, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol több mint 3 hétig pihenhetnek az alkalmazottak a nyári időszakban, még akkor is, ha ez csupán a megkérdezettek 6 százalékára igaz.
Sztahanovisták országa: miért nem pihen a magyar?
Bár a hazai munkavállalók negyven százaléka kevésnek találja az adott évben kivehető szabadnapok számát, így is minden második dolgozóval előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra, 2 százalék pedig egyáltalán nem vett ki szabadságot – derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
