Horváth István, a Quaestor termékfejlesztési vezetője egy alternatív megoldásról, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásról beszélt  a Privátbankár.hu Cégvezetés, ügyvezetői felelősség konferenciájának előadásán - amely egyben kiváló motivációs eszköz is. A nyugdíjszakértő számokkal kezdett: nemzetközi viszonylatban a nyugdíjrendszer három pillére - állami, magán és foglalkoztatói - közül az angolszász országok lakosai a vállalati alapokból kapják a nyugdíjak körülbelül 70 százalékát, míg Magyarországon a kifizetések nagy része az államtól jön. Az előadó a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás hazai lehetőségeit járta körül röviden.

Horváth István a Privátbankár.hu Cégvezetés, ügyvezetői felelősség konferenciáján

Döntse el, hogy kinek, mennyit és hogyan!

Horváth szerint az egyik legcsábítóbb tulajdonsága a programnak, hogy szinte teljesen a vállalatra szabható. Vezetőként eldönthetjük, hogy a nyugdíjprogramon belül milyen csoportokat alakítunk. Vezetők, kulcsemberek vagy nyugdíjazáshoz közel állók? Egyedül az egyenlő bánásmód szabályának kell megfelelnünk, de a döntés a mi kezünkben van.

Ha már jogszabály…

Nem csak a magyar, hanem az uniós jogszabályok is állítanak bizonyos kritériumokat, kezdetnek egy 3,7 millió eurós biztonsági tőke meglétét - ezt a szolgáltatást Magyarországon elsőként nyújtó Quaestornak is elő kellett teremtenie. A nyugdíjszámla örökölhető, a portfólió lehet tőkevédett is.

Az Európai Uniós szabályozás viszont azt jelenti, hogy a folyósítás kiterjeszthető nemzetközi munkavállalásra. Ebben a formában nem csak forint, de euró alapú számlát is nyithatunk. Ha éppen külföldre kerülnénk, transzferálhatjuk az egész programot, és a kifizetés is euróban történik - részletezte a nyugdíjszakértő.

Pont olyan valódi, mint a többi

A nyugdíjba vonulás idejét el kell érnie a munkavállalónak, de a foglalkoztató dönthet arról, hogy egy összegben fizeti ki, vagy járadékot ad. A további juttatások folyósítása nem  a szokványos cafeteria rendszerben működik, itt a vállalatnak lehetősége van munkaviszonyhoz, időtartamhoz kötni a juttatások mértékét.

Horváth István befejezésül az életpályamodellhez hasonlította a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást. Szerinte a program nem egy termék, hanem egy kiszámítható lehetőség.