Top bérek: nem mindegy, hol lesz valaki felsővezető

A PwC felmérésének eredményei szerint az elemzett vállalatok esetében a felsővezetői bérek, a béren kívüli juttatások és a kompenzációs csomagok szintjén is jelentős eltérések tapasztalhatóak, melyek részben a vállalatok tulajdonosi hátterétől, méretétől, valamint ágazati hovatartozásától függnek, és jellemző az egyéni, cégspecifikus megoldás.

A vezetők fele 19-35 millió között keres

Az eredmények szerint Magyarországon igen jelentős eltérések tapasztalhatóak a hasonló pozícióban lévő felsővezetők javadalmazási gyakorlatában. A vizsgált mintában az akár 17,5-szeres jövedelem-eltérés, valamint egyes pozíciókra jellemző, meglehetősen kiugró értékek is többször megfigyelhető, miközben a vizsgált felsővezetői kör felének fizetése (teljes éves kompenzációt vizsgálva) 19 -35 millió forint között ingadozott.

Bár várható volt a bérplafonnal szabályozott állami vállalati vezetők és a versenyszféra felsővezetői között feltételezett javadalmazásbeli különbség, a legmeglepőbb eltérések mégsem e bontás mentén jelentkeztek. Az egyes funkcionális területek igazgatóinak jövedelme között ugyanis akár 2,5-szeres eltérés is lehet a teljes éves jövedelmek esetében, azaz átlagosan például egy marketing vagy HR igazgató közel kétszer annyit keres, mint egy IT igazgató.

A PwC biztató eredményként értékelte, hogy a felsővezetői változóbér-kifizetések esetében a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kitűzött teljesítménycélok teljesülésére, hiszen a vizsgálat szerint jellemzően 2 millió forint számított eltérés jelentkezik a kitűzött (5 millió forint/év) és a kifizetett (3 millió forint/év) felsővezetői változóbér-fizetések között.

A fővárosban érdemes vezető pozíciót betölteni

A PwC kutatása megerősítette azt a korábbi feltevést, hogy a fővárosi székhelyű vállalatok felsővezetőinek javadalmazása felülmúlja a vidéki székhelyű vállalatokét. Azonban a vidéken bejegyzett vállalatok között is eltérés tapasztalható aszerint, hogy az ország mely részén található a székhelyük.

Regionális és nemzetközi vonatkozásban a PwC adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a felsővezetői kompenzációs csomagok még mindig rendkívül konzervatívak, kevéssé alkalmazzák a hosszú távú elköteleződést biztosító javadalmazási formákat (mint például a részvényjuttatási vagy részvényopciós programokat) és egyéb, rugalmasságot biztosító elemeket.

Habár a hazai felsővezetői csomagok között is találhatóak hosszú távú ösztönzők, ám ezek mértéke között akár 30-szoros eltérés is lehet. Az is megállapítható, hogy a hosszú távú ösztönzők aránya az elemzett vállalatok körében jóval alacsonyabb a nyugat-európai vállalatok azonos pozíciójú felsővezetőihez képest.