Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az évforduló ünnepségén azt mondta: a Széchenyi Kártya példája megmutatja, hogy Magyarországnak hogyan kellett volna az elmúlt tíz évben a forrásokat felhasználni, például lehetett volna folytatni az I. Széchenyi Tervet, amely 200 milliárd forint állami támogatással mintegy 600 milliárd forint beruházást mozgatott meg másfél év alatt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a Széchenyi Kártya indulásakor meglévő gazdaságpolitika folytatásával eredményesebb lehetett volna az ország. Megemlítette, hogy az államadósság szintje a GDP-hez mérten 45 százalék lenne 80 százalék helyett, a munkanélküliségi ráta 6 százalék alatt lehetne, és 300-400 ezerrel több munkahely jöhetett volna létre.

A Széchenyi Kártya rendszerét működtető KA-VOSZ Zrt. adatai szerint az elmúlt tíz évben több mint 1000 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelt helyeztek ki a különböző konstrukciókon keresztül. Eddig Széchenyi Kártyát 218 ezren igényeltek és 162 ezer kártyát adtak át.

A miniszter szólt arról, hogy befejezéséhez közeledik a költségvetési konszolidáció, 2011-ben trendforduló volt, 2012-2013-ban pedig az államháztartási konszolidációval megteremti a kormány annak a lehetőségét, hogy hosszú távon is tartható legyen a 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási hiány. Matolcsy György szerint szükség van alternatív, az állam által támogatott vállalati finanszírozási rendszerre is, hiszen a bankok az elmúlt öt évben 1400 milliárd forint hitelt vontak ki a rendszerből.

Demján Sándor, a Széchenyi Kártya ötletgazdája, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a jövőben a termelő beruházásokat kell támogatni, akár nulla kamatozású hitellel is, és a hazai középvállalkozások uniós forráshoz juttatását kellene elősegíteni. Demján Sándor szerint a sikerhez hozzájárult, hogy a vállalatok tulajdonosai személyes garanciával felelnek a hitel visszafizetéséért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságból ered az adófizetők forintja, és harmonikus arányt kell tartani a gazdaság és a humánterület támogatása között.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a Széchenyi Kártya tapasztalatai alapján további sikereket lehetne elérni a piacra jutás támogatásában, az uniós források felhasználásában. Parragh László szorgalmazta: az uniós fejlesztési források 2014. utáni felhasználásával kapcsolatos vitákba a gazdaság szereplőit is vonják be.