A Versenyhivatal leáll: nincs elég bizonyíték a cukorkartellről

Kartellt sejtettek

A Gazdasági Versenyhivatal 2009. május 12-én indított eljárást az Agrana Magyarország Értékesítési Kft., az Eastern Sugar Cukoripari Zrt. valamint a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Zrt. ellen, majd 2010 áprilisában az eljárásba bevonta a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt.-t és az Eurosugar S.A.S.-t is, mert a Hivatal rendelkezésére álló információk alapján valószínűsítette, hogy a vállalkozások 2003 és 2009 között rendszeres tárgyalásokat folytattak piaci magatartásuk összehangolása érdekében.

A feltételezések szerint a tárgyalások és a megállapodások kiterjedtek a vállalkozások által értékesített cukor árának megállapítására, a vállalkozások ipari és kiskereskedelmi vevőinek egymás közti felosztására és a vállalkozások által értékesített mennyiségekkel kapcsolatos információk megosztására.

Kár a gőzért: úgysem lehetne nagy büntetést kiszabni

A GVH a beszerzett bizonyítékok alapján - azok számára, jellegére, egymással való ellentmondásaira figyelemmel - úgy ítélte meg, hogy nincs kellően alátámasztva a feltételezett kartell, s az eljárás további folytatásától sem várható eredmény, ezért bizonyítottság hiányában az eljárást megszüntette.

Az eljáró versenytanács döntésében utalt arra is, hogy a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény 2012. november 28-án hatályba lépett módosítása jelentősen szűkítette a mezőgazdasági termékek vonatkozásában történő kartellezéssel kapcsolatos jogsértések szankcionálásának lehetőségeit. Az ezen jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságok is azt indokolják, hogy a hatóság az eljárás folytatására ne fordítson további erőforrásokat, tekintettel arra, hogy azok hatékony és célszerű felhasználása közérdek.

Az Országgyűlés novemberben enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest.