Számos őskori állatfaj kihalásáért a legutóbbi jégkorszak végén az ember, s nem az éghajlatváltozás okolható, mint azt korábban hitték - állítják ausztrál és brit kutatók, akik eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában számoltak be.
Számos őskori állatfaj kihalásáért a legutóbbi jégkorszak végén az ember, s nem az éghajlatváltozás okolható, mint azt korábban hitték - állítják ausztrál és brit kutatók, akik eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Science) számoltak be.
A tudósok hosszú ideje vitáznak azon, hogy mi okozta egy sor állatfaj kihalását az utolsó jégkorszak végén. A legtöbb vitát Ausztrália nagytestű állatainak, így a három méter magas óriáskengurunak és az erszényes oroszlánnak (Thylacoleo carnifex) eltűnése váltotta ki.
Utóbbi volt Ausztrália legnagyobb ismert húsevő emlőse, és Földünk legnagyobb ismert erszényes ragadozója. Hossza (az orrától a farkáig) kb. 1,5-2 méter között lehetett, marmagassága kb. 75 cm, tömege pedig 100-130 kg között lehetett - olvasható a BBC News hírei között.
A kutatók Tasmánia prehisztorikus megafaunájának (egy terület vagy időszak nagytestű állatainak) megkövesedett maradványait tanulmányozták. A Homo Sapiens 43 ezer évvel ezelőtt érkezett Tasmániába, amikor a szigetet időlegesen egy földhíd kötötte össze az ausztrál kontinenssel.
Sokáig azt feltételezték, hogy számos állatfaj már ebben az időszakban kipusztult. Ám a legkorszerűbb szénizotópos és lumineszcens kormeghatározás módszereit alkalmazva a brit és ausztrál kutatók a korábbiaknál sokkal pontosabban meg tudták határozni a fosszíliák korát. Mint kiderült, az óriásállatok némelyike kétezer évvel túlélte a kétlábú jövevények érkezését, s ebben a korszakban nem voltak drámai éghajlati változások. Ebből a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy ezek a fajok a vadászatnak estek áldozatul.
Chris Turney, az Exeteri Egyetem professzora szerint, aki a PNAS-ban közölt tanulmány vezető szerzője volt, "szomorú, hogy elődeink ilyen nagy szerepet játszottak ezeknek a fajoknak a kihalásában, ám még szomorúbb, hogy ez a folyamat mind a mai napig folytatódik".
A kutatás modellként szolgálhat olyan vizsgálatokban, amelyek az ember és az éghajlatváltozás szerepét tanulmányozza más szigetvilágok faunájának alakulásában.
Egy korábbi vizsgálat azt derítette ki, hogy az ausztrál megafauna 90 százaléka 46 ezer évvel ezelőtt pusztult ki - nem sokkal azután, hogy az ember betette a lábát a kontinensre.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A kiberbűnözés alapvetően a modern kor jelensége, a dübörgő digitalizáció miatt minden eddiginél többen lesnek a gyanútlan felhasználókra az interneten. A támadók azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a cégeket is támadják.
A Széchenyi Kártya Program államilag támogatott beruházási hiteleinek kamata február 17-től további fél százalékponttal csökkent, így ezek már 3 százalékos kamatozással elérhetőek. Ennek köszönhetően egy százmillió forintos beruházási kölcsön hitelterhe több millió forinttal csökkenhet.
Számos őskori állatfaj kihalásáért a legutóbbi jégkorszak végén az ember, s nem az éghajlatváltozás okolható, mint azt korábban hitték - állítják ausztrál és brit kutatók, akik eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában számoltak be. 
Hárommillió páciens vár első szakorvosi vizsgálatra az NHS-nél. 
