Az emberi elme angyalokat és démonokat is szülhet. Mi lehet a közös a Psycho Norman Bates-ében és A bárányok hallgatnak Hannibal Lecterében? Egy biztos, a vér eladható, és az ember el is adja. Az emberi elme angyalokat és démonokat is szülhet. Mi lehet a közös a Psycho Norman Bates-ében és A bárányok hallgatnak Hannibal Lecterében? Azontúl, hogy egy-egy kultikus film főhősei, a mozi legzavartabb elméihez tartoznak, akiket - szám szerint félszázat - két spanyol szerző gyűjtött egybe a Sorozat-pszichopaták (Psicópatas en serie) című kötetükben.
Jordi Batet és Rafael Dalmau kétszáz filmből gyűjtöttek anyagot, végül a könyvet alig három hónap alatt írták meg. John, a Hetedik réme, Mickey és Mallory a Született gyilkosokból, Bőrarc A texasi láncfűrészes gyilkosból, Jack Torrence A ragyogásból, Kicsi Alex a Mechanikus narancsból és Bruno az Idegenek a vonaton-ból újraélednek - egyesek újra meghalnak a "véráztatta" oldalakon. Ugyanakkor a szerzők igyekeztek távol tartani magukat azoktól a filmektől, amelyek emberi zsigereket mutatnak, és amelyek az önmagáért való erőszakot állítják előtérbe. "A vér eladható" - ismeri el azonban Dalmau, így a könyv fotóin mintegy 500 halál látható, hidegvérű gyilkosságoktól más, a mozi által megteremtett és újrateremtett legrosszabb emberi szörnyetegek által elkövetett atrocitásokig. Vannak jócskán olyanok is, amelyek valóságos történeten alapulnak. A szerzők összesen 21 ilyen filmet válogattak be a könyvbe, köztük A bostoni fojtogatót, a Mennyei teremtményeket, valamint a Ted Bundy-t. Ez utóbbi azt a kétes dicsőséget mondhatta magának, hogy elsőként került be "sorozatgyilkosként" az amerikai bűnügyi történelembe.
A filmek többsége amerikai, de nyolc alkotás brit eredetű: ide sorolják Hitchcockot az Idegenek a vonaton-nal és a Frenzy-vel, Stanley Kubrickot a Mechanikus naranccsal és A ragyogással, valamint a lengyel Roman Polanski Iszonyatát, amelynek főszereplője a francia Catherine Deneuve volt. De bekerült a német Fritz Lang 1931-es M - egy város keres egy gyilkost című klasszikusa is. A két kronológiai végpontot a német Robert Wiene 1920-as dr. Caligarija és a francia szerzőpáros, Alexandre Bustillo és Julien Maury 2007-es Belül (A l,intérieur) című filmje jelenti. Ez utóbbit Dalmau az általa látott legszélsőségesebb filmek egyikének nevezte.
A kötet szerzői leltárba vették hőseik gyilkolási és kínzási módszereit, ezeket a könyv végén felsorolják. Dalmau szerint "a moziból sokat lehet tanulni", de számára az a legnyugtalanítóbb, hogy nagyon sok pszichopata él az emberek között, és erre akkor jött rá, amikor elolvasta Bernat Parés Sabatés pszichológusnak a könyvhöz írt előszavát. Sabatés felhívja a figyelmet arra, hogy "a pszichopata antiszociális személyiségzavarától és nem hallucinációktól szenved", de tettei nem okoznak neki lelkifurdalást és legfeljebb azzal igazolja magát, hogy "kemény az élet".
Csikkes csekkek: lerántották a leplet a sztárokról
Büntetni fogják a digitális rémhíreket a koreaiak
Százezreket vonzott a Moziünnep
Jordi Batet és Rafael Dalmau kétszáz filmből gyűjtöttek anyagot, végül a könyvet alig három hónap alatt írták meg. John, a Hetedik réme, Mickey és Mallory a Született gyilkosokból, Bőrarc A texasi láncfűrészes gyilkosból, Jack Torrence A ragyogásból, Kicsi Alex a Mechanikus narancsból és Bruno az Idegenek a vonaton-ból újraélednek - egyesek újra meghalnak a "véráztatta" oldalakon. Ugyanakkor a szerzők igyekeztek távol tartani magukat azoktól a filmektől, amelyek emberi zsigereket mutatnak, és amelyek az önmagáért való erőszakot állítják előtérbe. "A vér eladható" - ismeri el azonban Dalmau, így a könyv fotóin mintegy 500 halál látható, hidegvérű gyilkosságoktól más, a mozi által megteremtett és újrateremtett legrosszabb emberi szörnyetegek által elkövetett atrocitásokig. Vannak jócskán olyanok is, amelyek valóságos történeten alapulnak. A szerzők összesen 21 ilyen filmet válogattak be a könyvbe, köztük A bostoni fojtogatót, a Mennyei teremtményeket, valamint a Ted Bundy-t. Ez utóbbi azt a kétes dicsőséget mondhatta magának, hogy elsőként került be "sorozatgyilkosként" az amerikai bűnügyi történelembe.
A filmek többsége amerikai, de nyolc alkotás brit eredetű: ide sorolják Hitchcockot az Idegenek a vonaton-nal és a Frenzy-vel, Stanley Kubrickot a Mechanikus naranccsal és A ragyogással, valamint a lengyel Roman Polanski Iszonyatát, amelynek főszereplője a francia Catherine Deneuve volt. De bekerült a német Fritz Lang 1931-es M - egy város keres egy gyilkost című klasszikusa is. A két kronológiai végpontot a német Robert Wiene 1920-as dr. Caligarija és a francia szerzőpáros, Alexandre Bustillo és Julien Maury 2007-es Belül (A l,intérieur) című filmje jelenti. Ez utóbbit Dalmau az általa látott legszélsőségesebb filmek egyikének nevezte.
A kötet szerzői leltárba vették hőseik gyilkolási és kínzási módszereit, ezeket a könyv végén felsorolják. Dalmau szerint "a moziból sokat lehet tanulni", de számára az a legnyugtalanítóbb, hogy nagyon sok pszichopata él az emberek között, és erre akkor jött rá, amikor elolvasta Bernat Parés Sabatés pszichológusnak a könyvhöz írt előszavát. Sabatés felhívja a figyelmet arra, hogy "a pszichopata antiszociális személyiségzavarától és nem hallucinációktól szenved", de tettei nem okoznak neki lelkifurdalást és legfeljebb azzal igazolja magát, hogy "kemény az élet".
Csikkes csekkek: lerántották a leplet a sztárokról
Büntetni fogják a digitális rémhíreket a koreaiak
Százezreket vonzott a Moziünnep
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
