Döbbenetes hírek: kihalhatnak a főemlősök

Az edinburghi főemlős-konferencián bemutatott jelentés szerint a következő években kihalhat például a szumátrai orángután, a vietnami piszeorrú tonkin, a lisztmajmocska néven is ismert kolumbiai gyapjasfejű tamarin és a madagaszkári óriás bambuszmaki, amelyből már csak 140 példány él vadon. 

Az IUCN öt évvel ezelőtt készített felmérése alapján a főemlősök 25-30 százaléka minősült veszélyeztetettnek. Ez az arány azóta főként az erdőpusztítás, a mezőgazdaság kiterjedése és a vadászat miatt romlott tovább. "Több fajt szó szerint a kihalás szélére evett az ember. Egyes afrikai országokban például a gorilla- és a csimpánzhús drágább, mint a marha, a csirke vagy a hal" - mondta Russel Mittermeier, a IUCN főemlős osztályának vezetője. 

A legrosszabb a helyzet Ázsiában, ahol a fajok 71 százaléka veszélyeztetett. A kontinensen belül Kambodzsában 90, Vietnámban pedig 86 százalék a kihalástól fenyegetett főemlősfajok aránya. "Még egy futballstadiont sem töltene meg az állatsereglet, ha a veszélyeztetettségi listán szereplő első 25 faj összes példányát összegyűjtenénk" - mondta Mittermeier. 

A szakember szerint a jelenlegi évi 10 millió dollárról százmillióra kellene növelni a fajkonzerválásra fordított összeget. "Ezt a csatát még meg lehet nyerni" - mondta a több mint ezer kormányzati és civil szervezetet és 160 ország csaknem 11 ezer önkéntes tudósát tömörítő IUCN szakembere, aki szerint számos jó példa áll az állatvédők előtt. A brazíliai arany oroszlántamarint és a fekete oroszlántamarint például le lehetett venni a kritikusan veszélyeztetett fajok listájáról, az ugyancsak végveszélyben lévőnek nyilvánított kongói hegyi gorilla populációja pedig a 2003-as felmérés óta növekedésnek indult - mondta a svájci székhelyű szervezet főemlősvédelmi felelőse.

Iszákos cickányok miatt borul a sörös sztori 
A madarak már tudják: melegben északra kell menni
Kutya egy világ: a négylábúakat is elérte a válság
Tájszólásuk alapján azonosíthatók a delfinek 

MTI