A kelet-közép-európai régióban csaknem 250 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitást lehetne gazdaságosan kiépíteni a depóniagázra alapozva, ebből Magyarországra 20-40 megawattnyi kapacitás juthat.
Ennél jelentősen nagyobb depóniagáz-kapacitásokkal rendelkezik az ország, de a többlet kiaknázása közvetlen áramtermelésre már nem feltétlenül költséghatékony. Könnyebbséget jelenthet a beruházónak, ha az erőmű villamos energia mellett hőt is termel, de ehhez valós hőigényre van szükség a telephely közelében.
Rengeteg a termálvíz és a termálmetán
Magyarországon körülbelül 1200 termálkutat tartanak nyilván, ezek 45-50 százalékánál a termálvíz mellett metán is képződik. A termálmetánt az esetek döntő többségében érdemes már a kitermelés helyszínén felhasználni. Mivel a termálvízkutak közvetlen közelében a fürdőknek, a mezőgazdasági telephelyeknek vagy a távfűtési rendszereknek hőigényük is van, így már a 200-300 kilowattos, párhuzamosan hőt és villamos energiát is termelő rendszerek telepítése is megtérülő beruházás.
Ha a helyszíni hasznosítás nem megoldható, jó megoldás lehet a depóniagáz, illetve a termálmetán hasznosítására a hálózatba történő betáplálás vagy gépjárművek meghajtása - mondta Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató vezérigazgatója a Gazdasági Rádiónak.
Drága mulatság
Ezektől a megoldásoktól azonban a szigorú előírások miatt tartanak a fejlesztők, mert egy tisztítóberendezés telepítése több tízmillió forintba kerül, miközben az üzemeltetés maga is jelentős költségekkel jár. Az ilyen hasznosításnak - miként az energiatermelésnek is - elsősorban a kelet-magyarországi, magasabb és tisztább metánt felszínre hozó termálvízkutak esetében lenne értelme - jegyzik meg.
A vezérigazgató szerint az alternatívgáz-hasznosítás szempontjából fontos lenne egy új megújulóenergetikai támogatási rendszer bevezetése, a meglévő újragondolása. A depóniagáz már most is szerepel a támogatott megújuló energiaforrások között, a termálmetán viszont a jelenlegi rendszerből kimaradt, még emelték be a támogatandó technológiák közé.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
