Az Elmű igazgatóságának javaslata szerint az eredménytartalékból felhasznált 16 milliárd 97 millió forint osztalék részvényenként 2650 forintnak felel meg. Az eredménykimutatás alapján az adózás utáni eredmény mínusz 29 milliárd 880 millió forint, ami az eredménytartalékot csökkenti.
Az Émász igazgatósága 8 milliárd 999 millió forintos osztalékot javasol, ami részvényenként 2950 forintnak felel meg.
A tavalyi éves beszámoló mérlegfőösszegét 117 milliárd 916 millió forintban határoznák meg, míg az adózott eredményt 3 milliárd 917 millió forintban rögzítenék. Az osztalék kifizetéséhez az adózás utáni eredményt kiegészítenék az eredménytartalékból 5 milliárd 82 millió forinttal.
A társaságok a szokásosnál két héttel korábban tartják közgyűléseiket, amiről Boross Norbert szóvivő az mondta, azért tartják korábban a közgyűlést, hogy a részvényesek eleget tudjanak tenni az állampolgári kötelezettségeiknek, és április hatodikán szavazni menjenek, ne közgyűlésen kelljen megjelenniük.
| A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előrehozott adatbekérést kezdeményezett az Elmű-Émász előrehozott éves közgyűlésével összefüggésben. Ennek célja az érintett társaságok gazdasági helyzetének és jövedelmezőségének vizsgálata, különös tekintettel az ellátásbiztonságot garantáló zavartalan működéshez szükséges felelős gazdálkodás feltételeire. Részletek >>> |
A Napi Gazdaság korábban arról írt, hogy egyes vélemények szerint a közgyűlés korai időpontjával biztosíthatja a két áramszolgáltató, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát. Az Elmű és az Émász szóvivője piaci spekulációnak minősítette a lapban megjelent írást.
Giró-Szász András kormányszóvivő pedig azt mondta: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik. Egyben bejelentette, hogy a kormány szigorú és teljes kivizsgálást rendelt el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) az Elmű-Émász előrehozott éves közgyűlésével kapcsolatban.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
