A követelésvásárló társaságok működésének lényege az, hogy a fizetési késedelemben lévő állományokat megveszik, ezzel az eredeti jogosult helyébe lépnek, így a továbbiakban a követeléshez kapcsolódó kötelezettségek és jogok is a követelésvásárló céget illetik meg. Így az eredeti követeléstulajdonos megszabadul a ki nem fizetett számlák vagy hitelek beszedésétől, cserébe bevételként elkönyvelheti a bizonytalanná vált állomány aktuális piaci ellenértékét.

Kiss Ádám

Kiss Ádám, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatója elmondta: a követelésvásárlás biztonságának alapja, hogy egy pénzintézet vagy közüzemi szolgáltató csak PSZÁF engedéllyel rendelkező pénzügyi intézménynek értékesítheti követeléseit.

Az elmúlt években igencsak megemelkedett a lejárt követelések volumene, s a nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező iparágak szereplői fokozatosan lépnek ki a piacra állományaik értékesítésével. A Díjbeszedő Faktorház becslése alapján a követelésvásárlással foglalkozó társaságok mintegy 100 milliárd forint fedezetlen típusú, lejárt követelést vettek 2011-ben.

Kiss Ádám úgy véli, hogy a követeléstulajdonos cégek egyedi üzletpolitikája alapján dől el, a követelésállományok mikor és milyen módon kerülnek ki a piacra, egy bizonyos pont után azonban, ahol már nem éri meg a belső folyamatokkal történő további ügykezelés, a követelésértékesítés napirendre fog kerülni. A szakértő szerint az évente 50-60 milliárd forintnyi, döntően fedezetlen banki hitelt és közüzemi tartozást jelentő piaci volumen helyett, ennek többszörösének átvételére is képes lenne a piac.

A követelést értékesítők számára természetesen az elsődleges szempont a megajánlott vételár nagysága, de más ismérvek is jelentős szerepet játszhatnak, ha az állományt értékesítő társaság hosszú távon gondolkodva keres partnert. Kiss Ádám szerint ekkor már fontos a kiválasztandó cég tőkeereje, a korábbi együttműködés operatív tapasztalatai és akár a követelésvásárló által alkalmazott behajtási politika is. Véleménye szerint nagyobb súllyal esik latba, hogy a vásárló a korábbi követelésérvényesítési eljárások során milyen munkaterhet okozott az értékesítőnek, mekkora arányú és súlyú ügyfélpanasz keletkezett, hány esetben kellett peres eljárásban rendezni a vitákat, hiszen e problémák a jogelődre is árnyékot vethetnek az adósok szemében.