A több gazdasági ágazatban tapasztalható, évek óta tartó stagnálás vagy visszaesés közepette a magyarországi cégek számára még fontosabbá válnak azok a területek, ahol nagy bizonyossággal a jövőben is bővülésre lehet számítani. Ezek között első helyet foglal el az elektronikus kereskedelem és szolgáltatások világa. Nem meglepő, hogy a vállalkozások túlnyomó része igyekszik is lépést tartani az igen dinamikus technikai fejlődés ütemével.
A honlap már alap, jön a közösségi média
Az RSM DTM által kkv-k körében végzett online felmérésből az is kiderül, hogy a magyarországi cégek zömében „meghallották az idők szavát”. A honlap ma már nélkülözhetetlen a vállalkozások életében, a közösségi oldalak – mint a Facebook, az iwiw vagy a Twitter – használatával viszont egyelőre inkább csak barátkoznak a cégek. A vállalkozások 50 százaléka egyáltalán nincs jelen a közösségi felületeken, annak ellenére sem, hogy tudják: ezek célirányos használatával új ügyfelekre is szert tehetnek. Ebben a szegmensben a gyors bővülés az utóbbi egy-két évben következett be, ami nem meglepő annak fényében, hogy a Magyarországon elérhető és népszerű közösségi oldalak ekkorra érték el azt a méretet, ami már a vállalkozások számára is vonzó terep lehet.
Ami a nehézségeket illeti, az RSM DTM felmérésében részt vevő cégek mintegy két harmada szerint a magyarországi szabályozás (törvények, rendeletek) inkább gátolja, mint segíti a vállalkozások online üzletfejlesztését. A legfőbb akadályok között a cégek fontos helyen említették az internethasználat alacsony arányát és az internetes ügyintézéssel kapcsolatos bizalmatlanságot, a feketegazdaság kiterjedtségét, az online tevékenység magas forrásigényét, az adóterheket, valamint a hatóságok nehézkes működését.
Saját felkészültségüket ugyanakkor jónak ítélik a vállalkozások e téren: mind a szervezeti struktúra, mind az alkalmazott technikai megoldások kifejezetten segítik a kitűzött üzleti célok megvalósítását a válaszadók szerint. Nem ritka ugyanakkor az, hogy a cégek az online üzletmenethez kapcsolódó tevékenység egy részét kiszervezik: ennek oka elsősorban a logisztikai és adózási szempontokban, valamint az adminisztrációs teher csökkentésére való törekvésben keresendő.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
