A GVH az állami tulajdonban álló vállalkozások függetlensége kapcsán azt a kérdést vizsgálta, hogy az érintett állami tulajdonú vállalkozás üzleti tervét saját maga vagy tulajdonosa hagyja-e jóvá.
A vizsgálat során a GVH megállapította, hogy a közös irányítást szerző MNV és a Tiszavíz egymástól nem független vállalkozások, mert az állami tulajdonban lévő Tiszavíz üzleti tervét a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV hagyja jóvá. A tranzakcióban résztvevő további két vállalkozás (AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. és a MALÉV GH Földi kiszolgáló Zrt.) pedig a Malév 100 százalékos tulajdonában áll, tehát sem egymástól sem a Malév-tól nem függetlenek.
Ezt követően a GVH azt vizsgálta, hogy a Malév üzleti tervéről ki hoz döntést, mivel annak leányvállalatai közvetlenül nem állami vállalatok. Ennek körében a GVH pontosította a korábbi gyakorlatát és kimondta, hogy az állami tulajdonú vállalat önállósága nem pusztán az üzleti tervről szóló döntés elfogadására vonatkozó formális felhatalmazás függvénye, hanem az üzleti terv elfogadására való képességen is múlik. A GVH megállapította, hogy a felszámolás alá került Malév Igazgatósága annak ellenére nem volt képes a 2012. évre üzleti tervet elfogadni, hogy az erre vonatkozó felhatalmazást a 2011. év végén megkapta.
Mindezekre tekintettel a Malév a versenyjogi szempontból releváns versenystratégiai magatartását tartósan befolyásoló döntés képességével nem rendelkezik, ezért a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV-től nem független, így az összefonódás nem engedélyköteles.
GVH: viheti az állam a Malév-leányokat
A Gazdasági Versenyhivatal megállapítása szerint nem kell engedély a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. közös irányításszerzése az AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. és a Malév GH Földi kiszolgáló Zrt. felett.
Vasárnap találkozik Trumppal, hogy megállapodjanak a kereskedelemről. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
