Hatalmas lángokkal ég a tisztítótűz az építőiparban

Jelentős kilengéseket produkált az utóbbi két hónapban a cégstatisztika, miután a cégbíróság felgyorsította a határozatok közzétételét. Emiatt júliusban minden ágazatban és minden régióban rekordszámú törlést tettek közzé, augusztusban viszont a szokásosnál jóval kevesebbet.

Közel 600 megszűnés havonta

„A technikai hatások kiszűrése után azt tapasztaljuk, hogy továbbra is magas a cégtörlések száma az építőiparban, ami részben a lassú tisztulás következménye, de azt is jelzi, hogy a szektor 2013 második felében indult lendülete elfogyott” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Augusztusban a korábban megszokott 500-550 megszűnéssel szemben 351-et tettek csak közzé az ágazatban, de a július–augusztusi átlag már 598 megszűnés havonta, ami érdemi növekedés a megelőző időszakhoz képest.

Kihullanak

„Az adatok várhatóan ősszel válnak ismét megbízhatóvá. A havi átlag növekedése mindazonáltal azt mutatja, hogy a jövőben is sok szereplő fog a gazdasági körforgásból kiszorulni” – figyelmeztet az Opten igazgatója.

Ami jó hírt jelenthet

Tóth Tamás pozitívumként könyveli el ugyanakkor, hogy a cégalapítások száma júliusban sem szállt el, augusztusban pedig kifejezetten alacsony volt. Ebben a két hónapban havi átlagban 278 céget jegyeztek be az építőiparban, és ez messze elmarad a megszűnések számától. Így összességében csökken a szereplők száma a piacon.

Az igazgató szerint ez különösen annak a fényében kedvező jelenség, hogy az ágazatba átmeneti jelleggel nagy volumenű központi és európai uniós forrás áramlott be az elmúlt időszakban, és ez akár komoly cégalapítási hullámot is elindíthatott volna.

Fertőzött

„A magyar cégfluktuáció európai összehasonlításban továbbra is rendkívül magas, de a tisztulási folyamat még így is némi megnyugvást hozhat az ágazat szereplőinek” – mondja az igazgató.

Az építőipar ugyanis hagyományosan az egyik legfertőzöttebb ágazat a ki nem egyenlített számlák terén, a nem fizető cégek pedig az ágazat egészét veszélyeztették.

A gyakorlat egyik jellegzetessége volt, hogy az egyik céget adóssággal magára hagyó tulajdonosok általában azonnal, legtöbbször még a régi cégük romjain, azok eszközeivel új cégeket alapítottak.

„A cégvezetők és a tulajdonosok felelősségét növelő új törvényi rendelkezések hatására ez a gyakorlat egyre kevésbé tartható, mert a rossz szándékú cégvezetők már nehezebben bújhatnak a korlátolt felelősség intézménye mögé, és ez mindenkinek hasznára válik” – véli az Opten igazgatója.