Az új innovációs kibocsátási mutató négy összetevőből áll: mérni hivatott a műszaki innovációt, amelyet a bejegyzett szabadalmak száma jelez, figyelembe veszi, hogy az összes foglalkoztatott mekkora hányada dolgozik a nagy hozzáadott értéket termelő, tudásintenzív iparágakban, megmutatja, hogy mennyire versenyképesek az adott ország tudásintenzív iparai, amit azon mérnek le, hogy az ország kereskedelmi mérlegének mekkora hányadát adják ezek a termékek és szolgáltatások, valamint a mutató számításánál azt is figyelembe veszik, hogy milyen ütemben bővül a foglalkoztatás az innovatív szektorban.
A bizottság azt is közölte, hogy az egész EU 2010-es átlagához képest hogyan állnak a tagországok a 2011-es adatok szerint. A közzétett adatok tanúsága alapján az öt legnagyobb innovatív kibocsátással rendelkező uniós tagállam Svédország, Németország, Írország, Luxemburg és Dánia. Ezekben az országokban a 2010-es uniós átlag több mint 120 százalékát jelzi az új mutató. Magyarország némileg elmarad a bázisértéktől, viszont a mutató alapján az első helyen áll a 2004 után csatlakozott uniós tagállamok között.
A bizottság néhány unión kívüli ország adataival is összevetette az EU átlagát. Az összehasonlításból pedig az derül ki, hogy az EU ezen a téren nagyjából ugyanúgy teljesít, mint az Egyesült Államok, Svájc viszont több mint 20 százalékkal nagyobb innovatív kibocsátással büszkélkedhet, Japán viszont még a svájci mutatót is túlszárnyalja: a 2010-es uniós átlag több mint 130 százalékát mutatja az új mérőszám.
Hogy kell mérni az innovációt?
Új indikátor bevezetését javasolja az innovációs kibocsátás mérésére az Európai Bizottság - közölte pénteken a brüsszeli testület.
Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika fellebbezését is elutasították. 
