.jpg)
A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) konferenciája kapcsán.
A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentőségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét - hangoztatta az akadémikus, a MITT tiszteletbeli elnöke. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem Globális betegségteher című tanulmánya szerint a következő húsz évben az idegrendszeri betegségekben szenvedők aránya a világon akár 20 százalékkal is emelkedhet. A depresszió súlyos alakja, az úgynevezett major depresszió az elveszett egészséges életévek leggyakoribb okozóit összegző listán pedig az ischaemiás szívbetegségek utáni második helyre kerül.
"A depresszió, a szorongásos zavarok civilizációs megbetegedésnek tekinthető. Az emberiség fejlődése során idegrendszerileg nem alkalmazkodott még teljes mértékben a nagyvárosi léthez, a természettől való majdnem teljes elszakadáshoz, a felfokozott munkatempóhoz" - mutatott rá Vizi E. Szilveszter.
Magyarázata szerint vidékről, a falvakból mindenki a nagyvárosokba igyekszik, egyre nagyobb városok alakulnak ki. Ez az úgynevezett csoportos toxicitás tünetét váltja ki: sok ember összezsúfolódása nagyon kicsi helyen feszültséget, konfliktusokat gerjeszt.
"Ezt állatkísérletekben is lehet bizonyítani. Ha például az állatokat csoportosan tartjuk, elhalálozási mutatóik a sokszorosa annak, amikor csupán néhány egyedet helyezünk el együtt" - fejtette ki az akadémikus.
Hozzájárul ehhez az információs társadalom okozta leterheltség is. A ma élő ember agyába hatalmas mennyiségű és sebességű vizuális információ érkezik, ami vitathatatlanul hatással van egy olyan idegrendszerre, amelynek eddigi evolúciója egy merőben más környezetben játszódott le.
"Információ-túlsúly keletkezik, amelyet az emberi agy nem tud kellően feldolgozni" - mondta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy nehéz lenne azonban meghatározni, hogy ez a hatás milyen mértékben fejeződik ki az idegrendszer betegségeiben.
"Az új technológiák, így a mobiltelefon révén állandóan elérhetőek vagyunk. Minden percben "alert-állapotban", állandó riadókészültségben, tettre készen kell lennünk" - magyarázta az agykutató. Ismertetése szerint mindez olyan mértékben megterheli az idegrendszert, hogy este a fáradtság ellenére az emberek altató nélkül szinte már képtelenek elaludni, reggel pedig kávéval kezdik a napot.
"Ez a fajta ciklus megterheli, károsítja az idegrendszert, ehhez az ember még nem szokott hozzá. A modern életnek van egy furcsa, nagyon negatív hatása az idegrendszer működésére, s eredményeként szorongásos zavarok, depresszió lép fel" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Sosem volt még szomorúbb nap a mainál
Ne hagyja, hogy a tél elrontsa a kedvét!
Fogynak a tartalékaink, s közben rettegünk
A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentőségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét - hangoztatta az akadémikus, a MITT tiszteletbeli elnöke. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem Globális betegségteher című tanulmánya szerint a következő húsz évben az idegrendszeri betegségekben szenvedők aránya a világon akár 20 százalékkal is emelkedhet. A depresszió súlyos alakja, az úgynevezett major depresszió az elveszett egészséges életévek leggyakoribb okozóit összegző listán pedig az ischaemiás szívbetegségek utáni második helyre kerül.
"A depresszió, a szorongásos zavarok civilizációs megbetegedésnek tekinthető. Az emberiség fejlődése során idegrendszerileg nem alkalmazkodott még teljes mértékben a nagyvárosi léthez, a természettől való majdnem teljes elszakadáshoz, a felfokozott munkatempóhoz" - mutatott rá Vizi E. Szilveszter.
Magyarázata szerint vidékről, a falvakból mindenki a nagyvárosokba igyekszik, egyre nagyobb városok alakulnak ki. Ez az úgynevezett csoportos toxicitás tünetét váltja ki: sok ember összezsúfolódása nagyon kicsi helyen feszültséget, konfliktusokat gerjeszt.
"Ezt állatkísérletekben is lehet bizonyítani. Ha például az állatokat csoportosan tartjuk, elhalálozási mutatóik a sokszorosa annak, amikor csupán néhány egyedet helyezünk el együtt" - fejtette ki az akadémikus.
Hozzájárul ehhez az információs társadalom okozta leterheltség is. A ma élő ember agyába hatalmas mennyiségű és sebességű vizuális információ érkezik, ami vitathatatlanul hatással van egy olyan idegrendszerre, amelynek eddigi evolúciója egy merőben más környezetben játszódott le.
"Információ-túlsúly keletkezik, amelyet az emberi agy nem tud kellően feldolgozni" - mondta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy nehéz lenne azonban meghatározni, hogy ez a hatás milyen mértékben fejeződik ki az idegrendszer betegségeiben.
"Az új technológiák, így a mobiltelefon révén állandóan elérhetőek vagyunk. Minden percben "alert-állapotban", állandó riadókészültségben, tettre készen kell lennünk" - magyarázta az agykutató. Ismertetése szerint mindez olyan mértékben megterheli az idegrendszert, hogy este a fáradtság ellenére az emberek altató nélkül szinte már képtelenek elaludni, reggel pedig kávéval kezdik a napot.
"Ez a fajta ciklus megterheli, károsítja az idegrendszert, ehhez az ember még nem szokott hozzá. A modern életnek van egy furcsa, nagyon negatív hatása az idegrendszer működésére, s eredményeként szorongásos zavarok, depresszió lép fel" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Sosem volt még szomorúbb nap a mainál
Ne hagyja, hogy a tél elrontsa a kedvét!
Fogynak a tartalékaink, s közben rettegünk
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
