|
A válságévek pangása után ismét gyarapszik a fúziók és felvásárlások száma, a cél gyakran nemcsak a piacszerzés vagy a konkurens kiiktatása, hanem az adóoptimalizálás. |
|
Elsősorban amerikai vállalatok aktívak, amelyek főleg európai versenytársakat vesznek célba. Az egyik súlypont a gyógyszeripar, ahol új hatóanyagok kifejlesztése roppant kockázatos és költséges, ezért egyszerűbb felvásárolni egy vállalatot kutatási eredményeivel együtt. A Pfizernek miért nem sikerült? A Pfizer amerikai központú multinacionális gyógyszerkonszern, a világ legnagyobb gyógyszergyára mintegy 117 milliárd dollárért fel akarta vásárolni a londoni központú AstraZeneca konszernt. A részben részvénycserés tranzakciót végül nem sikerült nyélbe ütni, de ha megvalósult volna, a Pfizer nemcsak a világranglista hetedik helyén álló konkurensétől szabadult volna meg, hanem áthelyezhette volna székhelyét az Egyesült Királyságba. A brit társasági nyereségadó mintegy 20 százalék, míg az Egyesült Államokban 39 százalékig is felmehet. Az amerikai törvények azonban csak akkor teszik lehetővé a székhely külföldre telepítését, az úgynevezett inverziót, ha a fúzió során a részvények legalább 20 százaléka külföldi kézbe kerül. Hasonló akcióra készül a Medtronic orvostechnikai konszern, ez mintegy 43 milliárd dollárért fel fogja vásárolni az írországi székhelyű Covidien céget. A Covidien maga is csak 2009-ben telepítette át székhelyét az adóparadicsom Írországba, míg a menedzsment továbbra is Massachusetts szövetségi államban maradt. Keresi a pénz az útját A felvásárlási lázat az is szítja, hogy az amerikai cégek óriási készpénzállománnyal rendelkeznek. A válság idején a bizonytalan kilátások miatt visszafogták befektetéseiket, és nyereségüket, a Bloomberg hírügynökség számításai szerint mintegy kétezer milliárd dollárt, többnyire külföldön halmozták fel. Most azonban olyan alacsonyak a banki kamatok, hogy a pénzt máshol kell befektetni. Egyszerűen visszavinni a pénzt az Egyesült Államokba azonban költséges mulatság lenne, a különféle adók az összeg akár 35 százalékát is elvihetnék. Az eBay például 9 milliárd dollárt vont ki Európából, hogy ígéretes fiatal vállalatokat vásároljon az Egyesült Államokban, ebből 3 milliárd dollár végül az államkasszába került. Ezért a vállalatok inkább Európában keresnek befektetési célpontokat, még akkor is, ha itt nem olyan jók a konjunkturális kilátások mint Amerikában. A részvényesek elégedettek, a Bloomberg adatai szerint 2010 óta 15 százalékkal jobb teljesítményt mutattak fel azok a vállalatok, amelyek alacsony adószintű országokbeli konkurenseket vásároltak fel. A kormányzat és a szakértők természetesen mindkét kontinensen tisztában vannak a negatív hatásokkal. "A természetellenesen nagy +hadikasszák+ már önmagukban versenytorzító hatásúak" - mondja Martin Hellmich, a Frankfurt School of Finance professzora. Barack Obama elnök szívesen megkönnyítené a tőke hazatelepítését és megnehezítené az inverziót, de eddig nem sikerült dűlőre jutnia a republikánus ellenzékkel. |
Így szabadulnak meg konkurenseiktől a cégek
Elsősorban amerikai vállalatokra jellemző, hogy célba veszik versenytársaikat. Nem ritka, hogy a gyógyszeriparban kutatási eredményekkel és kutatókkal együtt vásárolnak fel egy céget. Vagy legalábbis megpróbálják, a Pfizernek ez legutóbb nem sikerült. Mi állhat a fúziók, a felvásárlások hátterében?
Meredek visszaeséssel fél éve nem mért mélypontra zuhantak a brit gazdaság aktivitási mérőszámai márciusban. 
