Idén először a vállalkozóknak is elkészíti a múlt évre vonatkozóan a NAV az szja-bevallási tervezetet. Az adóhatóság a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján állítja össze a dokumentumot; van azonban egy nagy különbség a vállalkozók és a nem-vállalkozó magánszemélyek tervezete között.
A magánszemély úgy is tud bevallani, hogy rá se néz a tervezetre
Ha valaki nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként, jellemzően munkaviszonyból szerez jövedelmet, és rá sem néz az adóbevallási tervezetére a május 20-i határidőig, a NAV úgy tekinti, hogy elfogadja a számára összeállított tervezetet változtatás nélkül - a tervezet ugyanis ilyenkor automatikusan bevallássá válik. Akkor is ez történik, ha a magánszemély adózó ránéz ugyan a tervezetre, de azt nem módosítja és külön gombnyomással nem véglegesíti, nem adja be - május 20-a után beadott adóbevallás lesz a tervezetből.
A vállalkozók esetében azonban nem ez a helyzet: a számukra elkészített adóbevallási tervezet a 2019. május 20-i bevallási határidő leteltét követően nem válik bevallássá, módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá - akkor sem, ha egyébként nincs mit hozzátenni a NAV tervezetéhez.
A vállalkozóknak a MÓDOSÍTÁS gombra kell kattintaniuk, a vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmi adatokkal ki kell egészíteniük a tervezetet, majd el kell menteniük és be is kell adniuk a kiegészített tervezetet.
De mit tegyenek a kisadózó (katás) vállalkozók?
Náluk nem ritka, hogy a vállalkozás mellett valamilyen munkaviszonyuk is van, az ebből szerzett jövedelemre vonatkozó adatok pedig szerepelnek is a NAV tervezetében. A katás vállalkozásból származó jövedelmük után viszont nem kell szja-t fizetniük - mivel egészítsék ki akkor a tervezetet? Ezt a jövedelmet nem kell szerepeltetniük az szja-bevallásban, ahogy azt sem kell jelezniük sehol (sem a tervezetben, sem a bevallásban), hogy egyébként kisadózó egyéni vállalkozók.
A kisadózó vállalkozónak a megszerzett bevételéről a 18KATA jelű nyomtatványon kell számot adnia - vagyis kellett, ennek határideje ugyanis február 25-e volt. Most tehát az szja-bevallásban ezeket nem kell szerepeltetni.
A gombot a katásoknak is meg kell nyomni
Ha tehát a tervezetben mindent rendben találunk, akkor a MÓDOSÍTÁS gombra kell kattintani (itt esetleg kiegészíthetjük a tervezetet azokkal az adatokkal, amelyekrők a NAV nem tudhatott - önkéntes pénztári befizetés utáni adójóváírás, kiemelt betegség után járó adókedvezmény, külföldi jövedelem, stb.), majd ha a tervezetben foglaltakkal egyetértünk, akkor a „Tovább a Beadásra” gombra kattintva beküldhetjük bevallási tervezetünket.
A különbség tehát egy átlagos magánszemély adózó és egy katás vállalkozó között az, hogy a magánszemély tervezete automatikusan bevallássá válik május 20. után, a katás vállalkozónak viszont ehhez meg kell nyomnia 2 gombot. Ellenkező esetben a határidő leteltével figyelmeztetést kap a bevallás pótlására, illetve pénzbírsággal is sújthatják.
Ez mind persze csak azokra a katásokra igaz, akik a 2018-as adóévben rendelkeztek a katás vállalkozáson kívülről érkező, szja-köteles jövedelemmel (akár főállásban, akár részmunkaidős állásban) - mivel a tételes adót választó kisadózó (tehát katás) vállalkozás mentesül a személyi jövedelemadó alól, ha nincs más jövedelme, nem kell szja-bevallást készítenie, beadnia, bevallási tervezetet jóváhagynia sem.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
